2020. január 29. szerda Adél

Hírek - Állat

Ez szomorú: a cinkék is nehezen követik a klímaváltozás ütemét

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködése lehetőséget teremtett arra, hogy az ELTE kutatói nyomon követhessék az utóbbi évtizedek klímaváltozásának hatását a pilisi kutatási területen (Málnás-hegy, Szentendrei Erdészet) költő cinegék viselkedésére, azt „élőben”, közvetlenül megfigyelhessék. A vizsgálatok azért is jelentősek, mert a Kárpát-medence faunája ebben a tekintetben csekély mértékben kutatott.
 
 

A helyi időjárásban és a globálisabb léptékű klímában bekövetkező évszakos, illetve éveken, évtizedeken átívelő változások fontos szerepet játszanak az ökológiai folyamatokban - írja közleményében a Pilis Parkerdő Zrt. Ismert, hogy az élőlények életfolyamatainak éves ciklusa, például a vándorlás vagy a szaporodás időzítése igazodik a helyi időjáráshoz.

Harminckét évet felölelő vizsgálatukban a szakemberek arra keresték a választ, hogy a leggyakoribb odúköltő cinegefajok, a szén- és a kék cinege miként reagál az ilyen jellegű környezeti változásokra. A korábbi kutatásokból kiderült, hogy mindkét faj főleg lombfogyasztó hernyókkal eteti fiókáit, melyek száma akár 10-14 is lehet egy fészekaljban. A vizsgálat során harminckét évig gyűjtöttek adatokat a két cinegefaj tojásrakásának időzítéséről és fészekalj-méretéről, valamint párhuzamosan vizsgálták azt is, hogy a legfontosabb táplálékuk, a lombfogyasztó hernyók tavaszi elérhetősége hogyan változik az időjárás függvényében. A hernyók vizsgálata azért szükséges, mert a cinegék kora tavasszal képesek felmérni, hogy mikor lesz a hernyóbiomassza a legnagyobb (hernyócsúcs), és ehhez az időszakhoz igazítják költésük kezdését.

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt. 

Az eredmények azt mutatják, hogy időjárásunk és az azt befolyásoló globális légköri folyamatok összefüggésben állnak a pilisi cinegepopulációk költésének kezdetével. A téli és kora tavaszi helyi hőmérséklet egyaránt erős összefüggést mutat a tojásrakás kezdetével és a hernyócsúcs idejével. Az elvárasoknak megfelelően a tavaszi melegebb idő korábbi költést és korábbi hernyócsúcsot eredményezett. Viszont a kutatók várakozásaitól eltérően ez a korábbra csúszás nem volt azonos mértékű a cinegéknél és a fő zsákmányállatuknál.

A hernyócsúcs három évtized alatt három héttel (!) csúszott előrébb a folyamatos melegedés következtében.

A széncinegék költése is jelentősen, habár mérsékeltebben tolódott előbbre, így a költés kezdése és a hernyótáplálék elérhetősége még nagyjából szinkronban maradhatott. Ugyanakkor a kék cinegék költési időzítése jóval visszafogottabban változott, ezért feltehetően ők rosszabbul járnak, mint a széncinegék. Ezt a „kárt” némileg csökkenthetik azzal, hogy a vizsgálatok szerint az utóbbi években kevesebb tojást raktak. Így bár valamelyest kevesebb utódot neveltek, de kevesebb éhes szájról kell gondoskodni, amihez kevesebb hernyó is elég.

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt. 

A másik nem várt eredmény, hogy a két rokon cinegefaj eltérően reagált a melegedésre: a kék cinegék 25-30 éve még korábban kezdték költésüket, mint a széncinegék, de ez a különbség mára már eltűnt. A széncinege beérte a kék cinegét. A kérdés most már az, a széncinege még korábban fog-e költeni, s vajon a kék cinege továbbra is egy helyben fog-e toporogni, illetve ezek a változások milyen mértékben zavarják meg az erdei élőlényközösségek működését. Ezekre a választ a következő harminc év vizsgálata adhatja majd meg.

Címlapkép forrása: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu