2021. július 23. péntek Lenke

Hírek - Állat

Kilátástalan helyzetben az állattartók: ez vár a magyar gazdákra 2021-ben

Az elmúlt 3-4 hónapban céltáblának érezhették magukat a takarmányiparban dolgozók – mondta Kulik Zoltán az április 20-i Portfolio Agrár Klubon. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója beszélt arról is, hogy a takarmányok költségnövekedése meghatározó tényező az állattartásban, ami drasztikus, 15-20 százalékos önköltség-emelkedést jelenthet a termelők oldalán.
 
 

Példa nélküli az az árrobbanás, ami az elmúlt 3-4-5 hónapban érezhető volt a takarmánygyártás minden részében, jelentette ki Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója a Porfolio Agrár Klub keretén belül megtartott előadásában. A szakember szerint ilyenkor mindenki azt akarja tudni, hogy mi ennek a drágulásnak az oka, hogy milyen hosszú lesz ennek a hatása, és hogy mennyire a keresleti és a kínálati viszonyok adják meg ezt az árszintet. Kulik Zoltán szerint a jelenség a takarmányokra vezethető vissza, hiszen a költségek növekedése nagyon meghatározó tényezője a jelenlegi helyzetnek.

A Vitafort. Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy világ takarmánygyártása 2019-ig komoly mértékben, a 2014-2019 közötti időszakban 16-17%-kal növekedett, de 2020-ban megtorpant ez a növekedés. Az utóbbi években a világ takarmánytermelése 63%-a tíz ország kezében összpontosult, főként Kína, az Amerikai Egyesült Államok és Brazília termelése volt jelentős. A tavalyi év során pedig mindössze Kínának (+5%), Brazíliának (+10%) és Argentínának (+7%) sikerült növelnie az előállítását. Magyarországon a takarmánygyártás 3,78 millió tonnát tesz ki, ebből 1,91 millió tonnát a baromfitáp, 1,34 millió tonnát pedig sertéstáp tesz ki, 380 ezer tonnát a kérődzők tápja és 143 ezer tonnát minden egyéb táp. Egy átlagos évben ez 1,4 millió tonna kukoricát, közel 600 ezer tonna extrahált szójadarát, valamint ugyanennyi búzát és tritikálét jelent. Ezt követi az árpa több mint 400 ezer tonnával és az extrahált napraforgó majdnem 300 ezer tonnával.

Kulik Zoltán elmondta, hogy az A- és az E-vitaminok ára az elmúlt év során lényegében nem változott, de ezek, valamint az aminosavak, mind-mind uniós beszerzések, ezért a forint euróval szembeni gyengülése mindegyiknél drágulást eredményezett. A szakember szerint az első nagy ugrás a szarvasmarha- és a tejtermelők számára fontos niacinnál tapasztalható, itt az elmúlt egy évben 20% fölötti áremelkedés történt, de az igazán nagy pofont az aminosavaknál tapasztalhatják az állattartók, a lizin ugyanis 50%-kal, a methionin 59%-kal, az MCP pedig 33%-kal lett drágább egy év alatt. Ezeknél az áremelkedés nemcsak a kereslet-kínálat oldaláról figyelhető meg, hanem logisztikai okai is vannak, a Kínából érkező konténerek árának növekedése is bejátszik a végső összegbe. A szakember szerint az esszenciális aminosavaknál a növekedés az elmúlt 2-3 hónapban komoly tendenciát mutat. Ezek azok az okok, amelyek a premix-árakban jelentenek növekedést, de nem képviselnek akkora nagyságrendet, mint a fehérjehordozók és a szemes termékek. Ez már a szójadara esetében is 44%-os áremelkedést jelentett 2020/2021-es viszonylatban, de a napraforgódaránál ez a drágulás 85%-ot tett ki, a kukoricánál 78%-ot, a takarmánybúzánál pedig 67%-ot. Kulik Zoltán annyi jó hírrel tudott szolgálni, hogy már most látható, hogy 2021 negyedik negyedévére csökkenni fognak a takarmányárak, de erősen sejthető, hogy az új árak is meg fogják haladni a 2020 első negyedévében mért szinteket.

A számítások szerint a premix árak 8-12%-os növekedése a tej, a hízó és a brojler előállításának önköltségét alig érezhetően fogják csak növelni. Tej esetében ez 0,31%-os önköltség-növekedést jelent, hízónál 0,64%-ot, brojlernél pedig 0,86%-ot. Annál jelentősebb a kukorica és szója áremelkedésének ezen termékek önköltségére gyakorolt hatása, ugyanis a tej előállítását 7%-kal, a hízókét 11%-kal, a brojlerét pedig 17%-kal fogják megdrágítani. Ez azt jelenti, hogy egyetért 500 tejelő tehénnel rendelkező telep esetén az évi 4,5 millió liter tej termelése éves szinten 50 millió forinttal fog többe kerülni, egy 500 kocás sertéstelep esetén az évi 13 ezer hízó előállítása már 65 millió forint többletköltséget fog jelenteni, míg 500 hektárnyi kukoricánál, ha 8 tonna/hektár termésátlaggal számol az ember, a +20 Ft/kg-os értékesítési ár 80 milliós árbevétel-növekedést jelenthet a növénytermesztőnek. Kulik Zoltán beszélt arról is, hogy a takarmány-alapanyagok összértéke mintegy 92 milliárd forinttal (+35%) nőtt az elmúlt időszakban, ebből az extrahált szójadara 33 milliárd forintos (+50%) drágulása volt a legjelentősebb, ezt követte a kukorica 28 milliárd forintos (+44%), az extrahált napraforgódara 14 milliárdos forintos (+84%) és a prefixek 2,5 milliárd forintos áremelkedése.

Az elmúlt 3-4-5 hónapban ezeket a növekedéseket láthattuk és érzékelhettük. Ha előretekintünk, egészen biztos, hogy az új betakarítással csökkenni fognak a költségek

– jelentette ki Kulik Zoltán.

A Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a jelenlegi takarmányár-növekedés ténylegesen drasztikus, 15-20%-os önköltség-emelkedést jelent. De az igazi kérdés az, hogy ez rajta marad-e a termelőn, vagy át tudja-e hárítani a feldolgozóra és a fogyasztóra?

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu