Milyen gyorsan tudnak reagálni az állattenyésztők a megváltozott keresleti viszonyokra?

Milyen gyorsan tudnak reagálni az állattenyésztők a megváltozott keresleti viszonyokra?

Takarék Agrár24
Elemzésünkben rávilágítunk arra, hogy miért tud nagymértékű zavart okozni egy ellátási láncban az egyik napról a másikra hirtelen megváltozott fogyasztói kereslet.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A fogyasztói és a termelői oldal alkalmazkodási képességét szembe állítva azt láttuk, hogy a termelői oldal súlyos hónapokkal később tud csak reagálni nagyobb mértékű piaci változásra. Három példán keresztül is megvizsgáltuk az állattenyészők alkalmazkodási képességét: brojlercsirke-, sertés- és szarvasmarha tenyésztés területeken a tenyészállomány beállításától a felhízlalt állat levágásáig tartó intervallumban. 

Forrás: saját számítás - Takarékbank Agrárcentrum

A brojlercsirke tenyésztők alkalmazkodási képességének vizsgálatakor azt az esetet számoltuk végig, miszerint a szülőpár naposcsibe letelepítését követően a tojástermelésig 181 nap telik el. A keltetőbe rakott tenyész tojás 21 napra kel ki, a lehelyezéstől számított 42-ik napra számíthatjuk a vágóhídi belépést. Ez összesen 243 napot, azaz legalább 8 hónapot jelent.

Sertés esetében tenyésztésbe állításig 3 hónap telik el, tenyész-érettségig 7-12 hónap. 3-4 hónap vemhesség után 5-7 hónapot számolhatunk hízlalásra, amelyek összesen 17-24 hónapot tesznek ki.

Szarvasmarha tekintetében az első ellésig 24-30 hónap telik el, a borjúkor innen számítva 6-8 hónap, azaz ebben az esetben 30-38 hónap után tudjuk értékesíteni az újból felépített állományt.

A fenti számok jól mutatják, hogy egy biológiai alapokon termelő lánc kibocsátási volumenét nem lehet egyik napról a másikra markánsan megváltoztatni. Egy évek alatt felépített termelési rendszer, egy adott volumenen nem tud hetek alatt alkalmazkodni ahhoz, hogy jelenleg a fogyasztó nem vásárol csak 1 kg húst a heti 2 kg helyett.

Az alkalmazkodási képesség vizsgálatakor természetesen a döntéshozatali képességre is ki kell térnünk. A fent bemutatott termékpályáknál a döntéshozatal gyorsasága szintén illeszkedik a bemutatott alkalmazkodási képességekhez. Érdemes végiggondolni, hogy annak a vállalatnak a döntéshozói, akik sok ezer (baromfi esetében millió) állatot tartanak termelésben, milyen gyorsasággal hozzák meg az integrációban tartott állatok számának nagymértékű csökkentéséről szóló döntést.

Egy szarvasmarhatartó, akinek a fenti példa szerint körülbelül 3 év alatt tudja visszaépíteni kibocsátását az eredeti szintre, egy "rosszabb" hónap miatt vajon kivágja a 3 éve finanszírozott állományának ötödét? Feltételezésünk szerint ez nem lenne racionális döntés.

Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?