Legendák nyomában: tényleg független az eredmény a termésátlagtól?

Legendák nyomában: tényleg független az eredmény a termésátlagtól?

Takarék Agrár24
Elterjedt nézet, hogy a mezőgazdasági termelőknek könnyű, mert gyenge termés esetén is megkapják a támogatást, kár esetén fizet a biztosító, ráadásul ilyenkor a terményár annyira megemelkedik, hogy a nap végén a profit még csak nem is csökken. Cikkünkben a számok mögé nézve, felderítjük ennek a valóságtartalmát az elmúlt 15-20 év adatai alapján.

JÖN AZ AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Mielőtt a számok mélyére tekintenénk, érdemes átgondolni a kérdést európai viszonylatban is. Léteznek olyan termények - leginkább a napraforgó, esetleg a kukorica - amelyben európai szinten is jelentős tényezőnek számítunk. Ilyenkor nagyobb rá az esély hogy a hazai termelés nagysága önmagában is árbefolyásoló tényező, így az említett kockázatcsökkentő hatás jobban érvényesülhet. 

A legtöbb esetben azonban a magyar termelő leginkább árelfogadóként viselkedik. Felmerül tehát a lényeges kérdés, hogy a mezőgazdasági termelésre ható időjárási tényezők mennyire hatnak egységesen az európai kontinensen - kedvezőtlen esetben előfordulhat, hogy a hazai termést elvitte az aszály vagy a jégkár, miközben Európában bőséges terméssel és így csökkenő terményárakkal szembesülünk. 

Fontos szempont továbbá, hogy önmagában a termésátlag csak egy tényezője a profitot befolyásoló összetevőknek. Tapasztalataink alapján a hazai mezőgazdaságban még nem mindenhol terjedt el az a szemlélet, hogy a nap végén a profit maximalizálása a tevékenység egyik fő célja, amelynek csak egy eszköze (lehet) a naturália alapú mutatók, így a termésátlag fokozása. Nem feltétlenül az a legjobb stratégia, amely a legmagasabb termésátlagot eredményezi, hiszen pl. az öntözési költségek nem biztos, hogy minden esetben megtérülnek, vagy a hozam ész nélküli növelése helyett sokkal jobban járhatunk a táblaszintű méréssel, az igény szerinti műtrágyakijuttatással - lényegében a precíziós szemlélet (profit centrum szemlélet) meghonosításával. 

Számos szempont árnyalja tehát az összképet, de nézzük meg a számokat. 

Kiindulásként a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet ágazati eredménykimutatás idősorait alapul véve - amelyben a főbb terményekre vonatkozóan rendelkezésre áll az adott évi termésátlag, az összbevétel - számítottunk egy EBITDA-szerű kategóriát, azaz lényegében az éves szabad pénzáramlást. Az adatokból az összehasonlíthatóság kedvéért kiszűrtük a támogatásokat, végül az inflációval (GDP deflátorral) korrigáltuk.

A statisztikában az öt fő termény - búza, kukorica, árpa, napraforgó, repce - adataira koncentráltunk, ezzel lefedve a hazai szántóföldi ágazat meghatározó részét. 

Forrás: AKI, FADN, 2018, Takarékbank agrárcentrum szerk.

Ami az ármozgásokat illeti, csak a kukorica esetében figyelhető meg az említett hatás, azaz a magasabb termésátlaghoz többnyire tényleg alacsonyabb értékesítési árszint tartozik (korrelációs együttható -0,45, ez közepesen erős együtt mozgásnak számít). Az ábrán mindegyik pont egy-egy gazdálkodási évnek felel meg, a vízszintes tengelyen a termésátlag, a függőleges tengelyen az időértékkel korrigált értékesítési átlagár látható. A kukorica kivételével a többi terménynél statisztikai értelemben semleges hatást figyelhetünk meg, tehát a belföldi termésátlag és az értékesítési árak statisztikai értelemben nem mozognak együtt. 

Ebből az következik, hogy amennyiben az ár nem, vagy csak részben mozog inverz módon a termésátlagokkal, akkor a bevételek és jó eséllyel a megtermelt eredmény is növekedni fog a termésátlagok javulása esetén. Ezt a statisztikák is valóban visszaigazolják, az együttmozgás a repcénél a legnagyobb, a búzánál a legkisebb, de összességében szignifikánsnak tekinthető.

Forrás: AKI, FADN, 2018, Takarékbank agrárcentrum szerk.

A cikkünk elején említett "városi legendának" ez a része - hogy a megtermelt eredmény független lenne a termésátlagtól - tehát cáfolható. Fontosnak tartjuk azonban ismételten kiemelni, hogy a termésátlag nem az egyetlen és talán nem is a legfontosabb meghatározó tényezője az eredményes gazdálkodásnak. 

Írta: Fazakas Péter, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 21. 16:03