2020. július 4. szombat Ulrik

Hírek - Állat

Most ugyanott tartunk, mint a háború után

Mélyponton van, és az 1940-es évek szintjét, illetve a háború utáni időket idézi a hazai sertésállomány – hangzott el a K&H és az Agrár Európa Kft. rendezvényén. A hatékonyabb termelés érdekében az ágazati integráció növelésére lenne szükség. El kellene dönteni azt is, hogy önellátás helyett be akarunk-e kapcsolódni nagyobb mértékben a nemzetközi termelésbe és kereskedelembe.
 
 

2012-ben született egy sertésstratégia, amelynek célja az volt, hogy az akkori 3 milliós sertéslétszám 6 millióra emelkedjen, de ezt a számot máig nem sikerült elérni, hiszen a korábbi 3,2 milliós állomány 2,8 millióra csökkent 2012-ben, és azóta csupán pár tízezerrel nőtt – jelentette ki Tresó István, a K&H Agrárüzletág ügyvezető igazgatója az Agrár Klub elnevezésű rendezvényről készült sajtóközleményben. Az ágazat szempontjából pozitív változás viszont az élő- és félsertés áfa tavalyi módosítása, amely hozzájárul az ágazat kifehéredéséhez, illetve az idei tenyészkoca állatjóléti támogatás, amellyel együtt idén mintegy 17 milliárd közvetlen támogatáshoz juthatnak a sertéstartók. Emellett a sertés tőkehús áfájának jövő évtől tervezett, 5 %-ra mérséklése is kedvezően hathat a szektorra és a fogyasztókra egyaránt.

A sertéstenyésztésben világszinten a teljesen zárt, gyakorlatilag termőföld nélküli tartásrendszerek alakultak ki az elmúlt tíz évben. Ezekhez a telepekhez kapcsolódtak a sertéstrágyát fermentációval bioenergiává alakító technológiák is, és ma már ilyen telepeken állítják elő a világ sertéshús termelésének több mint felét.

A jövőben a termelés növekedése és a nem önellátó országok keresletének várható emelkedése következtében a globális húskereskedelem élénkülése valószínűsíthető. A húsfogyasztásban évről-évre tapasztalható némi ingadozás, azonban a világ sertéshús iránti igénye az elkövetkező 6-7 évben 10 millió tonnával növekszik.

Ennek ellenére az Európai Unióban 2024-re az egy főre eső sertés-, juh- és marhahús fogyasztás csökkenését vetítik előre, és várhatóan egyedül a baromfihús fogyasztás növekszik, így világviszonylatban az ázsiai piac lesz a meghatározó húsfogyasztás szempontjából.
Ádám János, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója a magyar sertéstenyésztés helyzetét, annak nehézségeit és lehetőségeit, illetve működő megoldásait bemutatva elmondta,

Magyarország jelenlegi sertéslétszáma harmincéves mélyponton van, a kocalétszám nagyjából 200 ezer darab – emelte ki Ádám János, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója. A sertésállomány az 1940-es évek szintjét, a háború utáni időket idézi. Az éves sertéstermelés 300 ezer tonna körül alakul, ebből 2013-ban mintegy 142 ezer tonnát exportáltunk, és szinte ugyanennyit importáltunk, míg az élősertés kivitel 73 ezer tonna, a behozatal pedig 43 ezer tonna volt. Magyarország a jelenlegi termelési szintjével az önellátásra rendezkedett be.

 

Kérdés, be tudunk, illetve be akarunk-e kapcsolódni nagyobb arányban a nemzetközi termelésbe és kereskedelembe? A hatékonyabb termelés érdekében mindenképpen szükség lenne az ágazati integrációra, azaz, hogy a sertéstenyésztők és feldolgozók között kölcsönös gazdasági érdekeken alapuló termelési együttműködés jöjjön létre. Ezáltal ugyanis erősödne a piaci súly, a kapacitások összehangolásával pedig optimalizálni lehetne a kihasználtságot. A felek meg tudnák egymással osztani szakmai tapasztalatukat, tudásukat, valamint a kockázatot is, ami egyfajta piaci és termelési biztonságot nyújtana.

A világ sertéshús termelésének több mint 6%-a kerül nemzetközi piacra, mennyisége 2012-ben a 7 millió tonnát is meghaladta, amely elsősorban Ázsia keresletének erősödésével magyarázható – mondta Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főmunkatársa. Az Európai Unió sertéshústermelése mintegy 22 millió tonna volt 2013-ban, nettó sertéshús exportja pedig a 4,5 millió tonnát közelítette meg abban az évben.

Magyarország hozzájárulása az előbbinél 1,5%, utóbbinál pedig 0,8% volt. Ezzel az Európai Unió az első helyen áll sertéskivitelben, holott a világ sertésállományának fele Kínában van. A szakember rámutatott arra is, hogy a sertéshizlalás hatékonyságában van még hova fejlődnünk. A termelékenység ugyanis főként a genetikától és tartástehcnológiától, a takarmány árától és minőségétől, valamint a klimatikus adottságoktól függ. Jól példázza Magyarország lemaradását, hogy amíg itthon egy koca átlagosan 25 malacot nevel, addig Dániában 29 felnevelt egyeddel számolhatnak, míg a napi súlygyarapodás itthon 607 gramm, Dániában viszont már 916 gramm.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu