Raskó György agrárközgazdász szerint, ha nem tarjuk a vizet az országban, akkor a mezőgazdaságot érintő aszálynak súlyos következményei lesznek.
Hatékony vízgazdálkodási megoldásokat kíván a klímaváltozás, szükség van a vízpufferek mihamarabbi kialakítására.
Nem sokan gondolták volna idén, hogy decemberben belvíz lesz az Alföldön, és áradni fog a Tisza.
Egyre veszélyesebbé válik a Földön az élet a klímaváltozás miatt, és nemcsak az időjárási szélsőségek miatt.
Áder János: Negyedszázada rendeznek klímakonferenciákat, és azóta a kibocsátás és szén-dioxid-koncentráció is egyfolytában nő.
Ha védekezni akarunk az aszály ellen, árvízvédelem helyett árvízhasznosításra van szükség.
Az aszály évente akár egy százalékos gazdasági visszaesést is okozhat Magyarországon.
Itt a klímaváltozás egyik aggasztó következménye.
Nyugatról kelet felé haladva egyre nagyobb a baj.
Felismerhetetlenné teheti a hegyvidékeket a globális felmelegedés.
Mostantól pontosabb képet kaphatnak a kutatók.
Rekordmelegek voltak tavaly az óceánok.
Több száz milliárd dollár kár született idén.
Sokkal jelentősebbek az aszálykárok, mint az árvízkárok.
Elképesztő mértékben pusztul a Föld.
Meglepő dolog áll a szélsőséges európai esőzések és áradások hátterében.
Paradigmaváltásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban.
Ha nem történik változás, annak komoly következményei lehetnek.
Inváziós növényfajok elterjedését térképezik föl az SZTE kutatói.
A szabályoknak nem megfelelő bejelentés szankciókat vonhat maga után.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
