Az országos és a fővárosi melegrekord is megdőlt szombaton Magyarországon. Évről évre egy több a 30-35 fokos napok száma, egy friss tanulmány szerint pedig egyértelműen látszik, hogy míg Észak-Európában a klímaváltozásnak várhatóan lesznek pozitív következményei, addig Dél-Európában csak súlyos negatív hatások várhatók. Ilyenek lesznek például az egyre hosszabb aszályos időszakok, illetve a hőhullámok is.
Meghosszabbítottuk: szeptember 22-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 22.
Szombaton (június 15) megdőlt a fővárosi melegrekord, Újpesten ugyanis 34,7 fokig melegedett fel a levegő. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint Budapesten ezen a napon mostanáig 34,2 volt a csúcshőmérséklet, amelyet 1986-ban Budakalászon mérték. Az országos melegrekord is megdőlt, Budakalászon 35,8 fokig emelkedett a hőmérséklet, ami elegendő volt ahhoz, hogy új országos rekord szülessen. Az országos rekord egyébként 35 fok volt eddig, amelyet 1987-ben mértek több helyen.
EZ IS ÉRDEKELHET
Évről évre folyamtosan dőlnek meg a melegrekordok az országban, és egyre gyakoribbak és tovább tartanak a 30-35 fokos napok. Több tanulmány is ír a klímaváltozás várható hatásairól, az egy legfrisebb szerint azonban jó, látszik, hogy a klímaváltozás hatásai egyértelműen két régióra bontják Európát. Míg Észak-Európában a klímaváltozásnak várhatóan lesznek pozitív következményei, addig Dél-Európában csak súlyos negatív hatások várhatók: egyre gyakrabban fordulnak elő hőhullámok, erdőtüzek és aszályos időszakok, a Földközi-tenger térsége egyre szárazabbá válik, ami tovább növeli az aszály és a bozóttüzek kialakulásának veszélyét. Észak-Európában ezzel szemben jelentősen nő a csapadék mennyisége, és akár rendszeressé is válhatnak a téli árvizek. Emellett az is észrevehető, hogy az 1960-1990 közötti időszakban a búza és a kukorica vegetációs időszaka 8 nappal lett rövidebb, 2050-re pedig a vegetációs idény akár 12-17 nappal is meghosszabbodhat.
