A tengervízszint emelkedik, emiatt a század végére nagyjából 500 millió embernek elönti az otthonát a víz.
A szeptemberi visszaesést az árvízhelyzettel magyarázták, de az árhullám sújtotta országok közül többeknél sem volt visszaesés a fogyasztásban
Be kell néznünk a föld alá is, hogy megtaláljuk a megoldást az aszályok és árvizek problémájára.
A magasabb hőmérsékleten zajló vízkörforgás felelős az idei nyár szárazságáért és a szeptemberi heves csapadékért.
A térségben voltak olyan települések, ahol 8 óra leforgása alatt esett le a teljes évi átlagos csapadékmennyiség, azaz nagyjából 500 mm.
A szeptember végi árvíz következtében baktériumok juthattak a vízbe, így fertőtleníteni kell azt.
Fennáll a kockázat, hogy az EU alkalmazkodást célzó politikája nem tart lépést az éghajlatváltozással.
Sokak szerint a Duna medrében elszáguldó hatalmas vízmennyiség jelent megoldást az aszállyal küzdő gazdálkodók számára, a helyzet azonban jóval összetettebb.
Továbbra is az előző öt év átlaga körül alakul a burgonya ára, annak ellenére hogy a tavalyi rossz termésű évhez hasonló szezon várható.
Bő három évtizede nem volt olyan alacsony a világ folyóinak vízállása, mint tavaly.
Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban egyre nagyobb árvizek lesznek a jövőben.
A 2023-a árvizek után ismét a víz okozott károkat Észak-Olaszország legfontosabb termesztőkörzetében.
A szakértő szerint az egyes halfajok különbözőképpen reagálnak az árvíz levonulására.
Égetően fontos lenne, hogy a lehulló csapadékot meg tudják tartani Magyarországon.
A múltheti áradás a szemnek sokszor láthatatlan kórokozókat és szennyezéseket sodort magával a szárazföldről és a csatornarendszerekből.
Még mindig nagyon sok olyan terület van, ahova beszorult a víz.
Az árvíz okozta fertőzés miatt csak forralva fogyasztható a víz az érintett helyeken.
A Duna teljes magyarországi szakaszán megindult az apadás, de Baja és Mohács térségében továbbra is másodfokú az árvízvédelmi készültség.
Magyarország is kaphat az árvíz sújtotta országoknak szánt európai uniós támogatásból.
Nagy István szerint, ha változik a környezet, akkor a gazdáknak is változniuk kell.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
