Az éghajlatváltozás már a világ legnagyobb jéggel borított kontinensére is hatással van.
Megfelelő innovációkkal az erdőkre alapozott gazdaság a klímaváltozás hatásainak mérséklése mellett versenyelőnyhöz juttathatja Európát.
Az unió cselekvési tervet sürget az aszályokkal szembeni uniós ellenállóképesség szavatolására.
Vita nélküli napirendi pontként fogadták el az elsivatagosodásról, a talajdegradációról és az aszályról szóló tanácsi következtetést.
Az agrártárca vezetője a Környezetvédelmi Tanács ülését megelőzően közölte, nagy hangsúly lesz a fenntarthatóságon.
Bő három évtizede nem volt olyan alacsony a világ folyóinak vízállása, mint tavaly.
A csemegeszőlő termesztése lényegesen kevesebb környezeti kockázatot jelent más gyümölcsfajokkal szemben.
Félő, hogy az éghajlati jellemzők éven belüli eloszlásának ilyen komoly átrendeződését sok faj nem fogja tudni lekövetni.
Az élelmezésbiztonság ma már nem csupán a fejlődő országok problémája, hiszen a fejlett világé is.
Az éghajlatváltozás hatásai egyre több esetben érzékelhetőek, nincs ez másképp a fűszeripar esetében sem.
Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban egyre nagyobb árvizek lesznek a jövőben.
Már korlátozottabb vízkészlet áll a rendelkezésünkre, ezen pedig az éghajlatváltozás sem segít.
Egyre gyakoribbak a károkozó szélviharok és erdőtüzek, sőt aggasztóan terjed a szú is.
A klímaváltozás miatt inthetnek búcsút a magyarok az eddig ismert ősznek és télnek.
Az átlaghőmérséklet Ausztrália-szerte 3,03 Celsius-fokkal haladta meg a hosszú távú átlagot.
Óriási problémát okoz a csipkéspoloska itthon, ugyanis fokozatosan szürkíti el a tölgyfák levelét, ezzel egyenesen a pusztulásba taszítva azt.
A vörös törpeméh megjelenése egy újabb bizonyítéka annak, hogy az éghajlatváltozás miatt melegedő klíma új fajok megjelenéséhez vezet.
Az új borjogi szabályok és agrártámogatások révén a borászoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megerősítsék pozíciójukat a nemzetközi piacon.
A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek.
A legfrissebb vizsgálatok szerint a magyar erdőkben is jelentősen felgyorsult a klímaváltozás.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
A vaddisznóállomány gyérítése az M1 és M3 autópályák nyomvonalától számított 10 km-es sávra is kiterjed.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
