Kiderült: tényleg változtatnunk kell az étrendünkön a klímaváltozás miatt?
Íme, az állattenyésztési agrár-élelmiszeripari rendszerekben rejlő éghajlatváltozás mérséklési lehetőségek.
Íme, az állattenyésztési agrár-élelmiszeripari rendszerekben rejlő éghajlatváltozás mérséklési lehetőségek.
A klímaváltozás egyre kegyetlenebb csapásokat mérhet az emberiségre, ha nem történik változás.
Ahol hagyományos mezőgazdaság folyik, ott most új növényeket vagy technológiákat kell bevezetni.
A jövőben egyre kisebb valószínűséggel jósolhatnak majd a meteorológusok a klímaváltozás miatt.
Problémák sora, és néhány reménysugár vár az agrofood szektorra 2024-ben az ágazatban tevékenykedő vezető megszólalásai szerint.
Egy friss felmérés szerint a cégek alig negyede számszerűsíti pénzügyi mutatóiban a klímaváltozás hatásait.
Az elmúlt napokban a globális átlaghőmérséklet többször is meghaladta az iparosodás előtti szintet.
November 17-én először több mint 2 fokkal volt magasabb bolygónk átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szintnél.
Az éghajlatváltozás a globális átlagnál jóval nagyobb mértékben érzékelhető az Egyesült Államokban.
A bükk és a fenyő szenved a klímaváltozástól, a visszaért aranysakál azonban besegít a vadgazdálkodásba.
Tavaszig folytatódik az El Nino jelenség a Meteorológiai Világszervezet szerint.
Hét év óta először Olaszország elvesztette vezető szerepét a bortermelői rangsorban.
A Föld kilenc kritikus határából hatot már átlépett az emberiség, de talán nincs minden veszve.
Új technológiák alkalmazására van szükség, ha a jövőben is eredményesesen szeretnének gazdálkodni a termelők.
A szakértők szerint a jövőben a nyár bekebelezheti a szeptember-októberi időszakot is.
Már nemcsak a kurkuma, a sáfrány és a gyömbér, de a garnélarák is "megterem" Ausztriában.
Az éghajlatváltozás, betegségek és az élőhelyek elpusztítása miatt kihalás fenyegeti a világ kétéltűinek 41 százalékát.
Idén a globálisan rekordhőmérsékletű nyarat szintén rekordmeleg szeptember követte.
Az EU Green Deal fókuszba helyezi a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételét, többek között a biológiai növényvédelmi termékek témakörét.
2000 és 2010 között a hazai fecskeállomány mintegy 62 százaléka tűnt el, szerencsére a csökkenés az elmúlt 13 évben nem folytatódott.

Kutatásban, oktatásban és a mezőgazdasági termelésben is jelentős versenyelőnyt jelent.
Az utóbbi években drasztikusan megemelkedtek a gépek, építőanyagok és szolgáltatások árai, miközben a termények felvásárlási ára ezt messze nem követte.
2024-ben több, mint 5 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
2024-ben a magyar mezőgazdaságban az állattenyésztés és a tejágazat növekedett, a növénytermesztés kihívásokkal szembesült.
Hamarosan kiderül, hogy 300-400 ezer hektáron milyen növény kerül a kukorica helyére.