A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint világszerte a folyók vízállása az elmúlt öt évben nem érte el a sokévi átlagot. A vízállás csökkenését az éghajlatváltozással indokolja a közlemény, amely szerint a helyzetet tovább súlyosbította a néhányévenként ismétlődő, a csapadék mennyiségét befolyásoló El Nino éghajlati jelenség. A világszervezet jelentése szerint az Egyesült Államokban a Mississippi medencéjében, Dél-Amerikában az Amazonas medencéjében, Ázsiában a Gangesz, a Brahmaputra és a Mekong folyók medencéjében rekordalacsonyra süllyedt a vízszint, de elmaradt az átlagtól más kelet-afrikai, új-zélandi, Fülöp-szigeteki és észak-európai folyók vízszintje is. A State of Global Water Resources 2023 című jelentés 33 évre visszamenőleg elemezte az adatokat.

Az éghajlatváltozás szénbányájában a víz a kanári. A világszervezet egyre szélsőségesebb vészjelzéseket kap esőzésekről, árvizekről és aszályokról, amelyek súlyos terheket rónak az emberek életére, az ökoszisztémára és a gazdaságokra, "de mégsem tesszük meg a szükséges lépéseket"

- figyelmeztetett Celeste Saulo WMO-főtitkár a jelentésben.

A tavak és folyók vízállását, a talaj nedvességét, a gleccserek és a hó mennyiségét dokumentáló WMO-jelentésben kitérnek arra, hogy sok ország nem tudott adatokkal hozzájárulni a jelentéshez, ezekben az esetekben a világszervezet modellszámítások segítségével pótolta a hiányosságokat. Az ENSZ adatai szerint jelenleg 3,6 milliárd ember nélkülözi a hozzáférést megfelelő ivóvízforrásokhoz évente legalább egy hónapon át, és 2050-re számuk várhatóan meghaladja az 5 milliárdot. Az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja szerint a 2023-as év volt az eddigi legmelegebb a világon a feljegyzések kezdete óta.