Pásztorok és legelők nemzetközi éve a Néprajzi Múzeumban, mutatjuk, miket érdemes tudni róla.
A regeneratív gazdálkodás túllépett a szakmai műhelyek és mezőgazdasági gyakorlatok szintjén, és a 2027 utáni KAP alakításának egyik releváns szereplőjévé vált.
Ahogy egy gyermek sem fejlődik megfelelő táplálék nélkül, a talaj sem képes egészséges növényeket nevelni, ha nem gondoskodunk róla.
A háztartási kertészkedés globális piaca 2025-re közel 15,8 milliárd dolláros méretet ért el.
Az erdők nemcsak faanyagot adnak, hanem szerepet játszanak a klíma szabályozásában, a vízmegtartásban és a biodiverzitás megőrzésében is.
Magyarországon 13,9%-kal nőtt a biotermékek kiskereskedelmi forgalma, hazánk az Európai Unióban a második leggyorsabban bővülő piac.
A kormány 26,4 milliárd forintot biztosított a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítására, amely a térség súlyos kiszáradási problémáinak megoldását célozza.
Az irányító hatósági közlemény rögzíti, hogy az AÖP keretében miket lehet alkalmazni.
Fejlesztés indul az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területén, amely a Natura 2000 hálózat priorizált élőhelyeinek védelmét szolgálja.
A bioélelmiszerek ma már egyre kevésbé számítanak luxusterméknek, folyamatosan bővül a kiskereskedelmi beszerezhetőségük.
A kutatók egy nemzetközi folyóiratban megjelent friss tanulmányban számolnak be albínó erdei siklók jelenlétéről Magyarországon.
A Tisza évszázadokon át meghatározta az Alföld arculatát, vízgazdálkodását és ökológiai rendszerét.
Érdemes alternatív karácsonyfa megoldásokban is gondolkodni, de, ha valaki élő fenyőt vásárol, akkor lehetőség szerint Magyarországon termesztett, ne túl nagy fenyőt válasszon.
A Tisza-tó, hivatalos nevén Kiskörei víztározó, Magyarország legnagyobb mesterséges tava és egyben a Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodási rendszerének egyik kulcsfontosságú eleme.
A kísérleteket földrajzi szempontból 9 kísérleti helyen állították be, de időjárási okok miatt csak 7 szolgáltatott betakarítási eredményt.
Az amerikai nyérc gyors terjedése komoly ökológiai veszélyt jelent Magyarországon.
Tovább nőtt a hazai ökológiai gazdálkodásba bevont területek mérete Magyarországon.
A rovar leginkább az urbanizált, melegebb régiókban vált gyakorivá, és ott mutatott pozitív kapcsolatot a fajgazdagabb őshonos közösségekkel.
Töretlen az igény a hazai csipkebogyó iránt, a kereslet az elmúlt évtizedben jelentős termelésbővülést eredményezett.
A tó vízminőségét és vízháztartását jelentősen befolyásolja a Zala folyó, amely a befolyó vízmennyiség mintegy felét adja.
A magyar baromfiágazat 2025-ben mérsékelt, de stabil növekedést mutatott, azonban az egyes termékpályák teljesítménye jelentősen eltérően alakult.
A konyhakert művelésébe számos ott élő állat is besegít, míg mások ellenünk dolgoznak.
Bár javul a helyzet, továbbra sem tartozik a legjobban fizetett ágazatok közé a mezőgazdaság.
Jelentősen felpörögtek az események Trump döntése miatt, a magyar gazdák is félnek a következményektől.
A védett területeken kitermelt fa döntő részét elégetjük, pedig volna lehetőség a rendszerszintű változásra.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
