Kedvező változások történtek a közvetlen támogatások 2023. évi szabályaiban Magyarországon.
Az ökológiai gazdálkodást támogató alapképzést indít a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.
Az ÖK és a BBE kutatói az inváziónak a növény-beporzó közösségekre gyakorolt többszintű hatását tárták fel.
A másodvetések csak abban az esetben kerülnek figyelembevételre, ha azokat az Egységes kérelemben betervezzük.
Az Agro-ökológiai Program (AÖP) évente 202 millió eurónyi forrás felhasználásával működik majd, vélhetőleg 80 eurónyi támogatás lehetőségét biztosítja hektáronként.
Óriási lehetőség előtt áll a teljes hazai agrárium, több ezer milliárdból lendítené fel a kormány az ágazatot.
Világviszonylatban és az EU-ban is tovább nőtt a biotermékek piaca 2021-ben egy friss kiadvány szerint.
2022 az ökológiai mezőgazdaságnak is komoly változásokat, eredményeket hozott el.
Megjelent a tájékoztató a gazdálkodókat segítő elektronikus Gazdálkodási naplóról.
Magyarországon a vízerózió 3 millió hektár, a szélerózió 1,8 millió hektár termőföldet érint. Miattuk évente mintegy 50 millió m³ talajt veszítünk el.
Az elmúlt száz évben Magyarország megduplázta erdőterületét, amely ma többek között lehetővé teszi, hogy tűzifából önellátó legyen az ország.
Hiánypótló kiadvány jelent meg a magyar nemesítésű díszfákról és díszcserjékről.
Magyar rendszermodell készül a fontossági sorrend megállapítására
2025-től nem kapható ketreces tartásból származó tojás a Tescóban.
Decemberben nyílik, és 900 nyertes pályázóval számolnak.
341 milliárd forint ökogazdálkodásra?!
Tájékoztatja a gazdákat az akg-s és az ökológiai támogatásról a minisztérium.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
