Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A Tisza-tó létrehozásának indokai:
- Árvízvédelem és vízszintszabályozás
A Tisza folyó a 19. században, többször okozott jelentős árvizeket, amelyek az Alföld településeit és mezőgazdasági területeit súlyosan veszélyeztették. A Közép-Tisza-vidék árvízvédelmi biztonságának növelése miatt szükség volt egy nagy kapacitású tározóra, amely képes kiegyenlíteni a tavaszi és nyár eleji árhullámokat, visszatartani a hirtelen érkező víztöbbleteket, csökkenteni a folyó alsóbb szakaszain a vízszinteket, valamint biztosítani a Tisza hosszú távú vízjárásának szabályozhatóságát - írja a NAK.
- Vízgazdálkodási és öntözési célok
A víztározó megépítésével lehetővé vált az öntözőrendszerek stabil vízellátása az Alföld aszályra hajlamos térségeiben, az ipari és kommunális vízigények biztosítása, valamint a száraz időszakok vízpótlási szükségleteinek kezelése. A Tisza-tó tehát egyszerre szolgált árvízvédelmi biztonságot és fenntartható vízkészlet-gazdálkodást, amely az 1960-as években stratégiai jelentőségűnek számított.
- Energiatermelés
A tározó vízszintjének felhasználásával létrehozták a Kiskörei Vízerőművet, amely a Tisza-tó rendszeres vízhozamára alapozva megújuló villamos energiát termel. Bár az energiatermelés ma már nem a tó elsődleges rendeltetése, a vízerőmű továbbra is a magyar vízenergetikai rendszer része.
Történeti áttekintés
- 1950-es évek: megszületik a Kiskörei vízlépcső műszaki koncepciója.
- 1967: megkezdődik a duzzasztómű és a víztározó kiépítése.
- 1973: elindul a próbaduzzasztás, és a tározó fokozatosan eléri a tervezett vízszintet.
- 1980-1990-es évek: a tározó környezetének ökológiai értékei egyre hangsúlyosabbá válnak, megindul a térség turisztikai hasznosítása.
- 1999: a Tisza-tavi Madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park részeként nemzetközi természetvédelmi státuszt kap.
A kezdetben főként vízgazdálkodási célú létesítmény ma már komplex társadalmi és gazdasági szereppel bír.
A Tisza-tó jelenlegi funkciói:
- Ökológiai és természetvédelmi szerep
A Tisza-tó, Európa egyik legváltozatosabb mesterséges vízi élőhelye. Mozaikos szerkezete, a nyílt vízfelületek, mocsarak, nádasok, ártéri erdők, kiváló feltételeket teremtenek több száz madárfajnak, gazdag halfaunának, ezen felül pedig jelentős vízinövény állomány kialakulásának adnak teret. A tóban megtalálható a védett lápi póc, amely Magyarország egyik legritkább halfaja.
A madárrezervátum Ramsari területként, nemzetközi szintű természetvédelmi jelentőséggel bír.
- Rekreáció és turizmus
Az elmúlt két évtizedben a Tisza-tó, Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai régiójává vált. A térség vonzerejét növeli a Tisza-tó körüli kerékpárút, a vízitúrázási és horgászati lehetőségek, az ökoturisztikai létesítmények (tanösvények, madárlesek), valamint a Tisza-tavi Ökocentrum Poroszlón. A tó, a Balaton mellett a hazai belföldi turizmus egyik kulcsfontosságú szereplőjévé vált.
- Változatlan stratégiai szerep
A Tisza-tó napjainkban is betölti eredeti rendeltetését, habár az árhullámok romboló hatásának enyhítése és a Tisza vízszintszabályozása helyett, a klímaváltozás következtében tartóssá vált aszályhelyzet mérséklésében játszik elengedhetetlen szerepet. Nélkülözhetetlen a vízpótlás és a vízkészletek megőrzése szempontjából, ugyanis segíti a víz visszatartását a térségben. 2025 augusztusában, a Közép‑Tisza‑vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) közölte, hogy a Tisza‑tóban tározott többlet vízkészlet jelenleg lehetővé teszi az összes vízigény szabályozott kielégítését, ami magában foglalja az öntözést is.
2025 decemberében, a vízvisszatartást és szabályozást szolgáló műtárgyak kiépítése és a csatornák rendbetétele után megkezdődött egy martfűi legelő elárasztása, a Tisza-tóból kiinduló Nagykunsági öntözőrendszer csatornáin keresztül. A „Vizet a tájba!” program keretében létrejött megvalósításnak köszönhetően a terület mára gazdag élőhelyet biztosít, amely számos madárfajt vonz.
- Megújuló energia biztosítása
A Kiskörei Vízerőmű továbbra is részt vesz a megújuló energiatermelésben, hozzájárulva az ország energia-mixének diverzifikálásához. A Tisza-tó létrehozása eredetileg vízügyi és energiatermelési célokat szolgált, azonban az elmúlt évtizedekben a tó komplex, többfunkciós rendszerré vált. Példája jól mutatja, hogy egy vízgazdálkodási célú mesterséges tó hogyan válhat egy ország ökológiai és turisztikai infrastruktúrájának meghatározó elemévé.
