A rovar leginkább az urbanizált, melegebb régiókban vált gyakorivá, és ott mutatott pozitív kapcsolatot a fajgazdagabb őshonos közösségekkel.
Lassan véget ér az ősz és kezdetét veszi a tél, ám az időjárás sajnos nem így gondolja.
Az előrejelzések szerint nagyrészt száraz, a szokásosnál enyhébb idő várható november végén.
Nagyobb árhullámokat indítottak el az északi folyóinkon az országot elérő mediterrán ciklonok.
A Dunántúl északkeleti részén, a Dunakanyarban és a Börzsönyben hullott kedden a legtöbb csapadék.
Szerdán délután északkeleten is megszűnik az eső, újabb jelentős csapadék a hét hátralévő részében nem érkezik.
Bajban vannak a hazai termelők, jóval az átlag alatt van az idei termésmennyiség.
Habár mínusz 14 fokkal indult a hét, kedden alig volt fagy a hegyekben Magyarországon.
A HungaroMet tájékoztatása szerint kedden a napi csapadékösszeg egy szélesebb sávban a 20 mm-t is meghaladhatja.
A klímaváltozás és a növekvő vízigény miatt a városok vízgazdálkodási stratégiái átalakulóban vannak.
Nem gyenge csepergésre kell gondolni, hanem bizony kiadósabb mennyiségekre, egészen szerda délutánig.
Habár hétfőn már nem sok helyen és nem is nagy mennyiségben várható hó Magyarországon, 1-2 centiméter még néhol eshet.
Felhős, csapadékos idővel indul a hét, majd átmenetileg szárazabb és naposabb idő lesz.
Vasárnap két megyére elsőfokú figyelmeztetést adott ki hófúvások miatt a HungaroMet.
Az intenzív, nagypelyhes havazásnak köszönhetően percről-percre hízik a hótakaró vastagsága a Dunántúl déli részén.
Az ország legmagasabb pontján volt, ahol 10 centis hótakaró és -5 fokos fagy érkezett meg.
Szombaton négy megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki széllökések veszélye miatt, míg három megyében havazás miatt lépett érvénybe a sárga figyelmeztetés.
Nemcsak az ország nyugati tájai fehéredtek ki, már a Bakonyba és a Visegrádi-hegységbe is megérkezett a hó.
A legfrissebb előrejelzés szerint borús, csapadékos időre készülhetünk a hétvégén, többfelé várható havazás is.
Az ország keleti és nyugati végében a viharos szél, a középső részeken az eső miatt kell ma nagyon odafigyelni.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
