Váltanak a magyar gazdák: rengetegen használják már ezeket az eszközöket
Egyre nagyobb teret hódít magának a magyar mezőgazdaságban a mesterséges intelligencia.
Egyre nagyobb teret hódít magának a magyar mezőgazdaságban a mesterséges intelligencia.
A dánok, a hollandok, az írek nemcsak azért járnak elől, mert az együttműködésben több száz év előnyük van, hanem azért, mert az innovatív és kooperációs megoldásokban erősek.
A következő időszakban kiemelt fontosságú lesz a magyar gazdák digitális képzettségének fejlesztése.
A digitális mezőgazdaság digitálisan felkészült gazdákat kíván.
Az egész magyar agráriumra hatással lehetnek a Ménesbirtokon elindult projektek.
Megbízhatóság a forrástól a felhasználóig az agráriumban is
Újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar agrárium digitalizációja.
Rohamosan terjed a digitalizáció, de a magyar gazdák még tartanak tőle.
A digitalizáció alkalmazása nélkül nem lehet sikeres a mezőgazdaság.
Több párhuzamos projektet indított az ÖMKi.
Óriási szükség van a fiatalokra.
A tervezet már tavasszal a kormány elé kerülhet.
A digitális technológia a gazdák kapuját is döngeti.
Az új technológiák felrázzák a hazai agrárágazatot.

A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.