A borfogyasztás csökkenésének megállítása mellett folytatódnia kellene a koncentrációnak az ágazatban a következő időszakban.
Eger belvárosában nyitott éttermet és bárt Soltész Gergő, az Ostoros Családi Pincészet vezetője.
A Magyar Bor Akadémia idén is megválasztotta az Év Bortermelőjét Magyarországon.
A díjazott családi borászat már nem először kapott elismerést a szakmától.
Cikksorozatunk második részében a Bikavér és a Csillag hazájába látogatunk.
A kisebb mennyiség jó minőséggel párosulhat, de most különösen óvatosan kell bánni a musttal.
Átalakulóban van az egri borvidék kínálata, komoly átrendeződés történt a vörösborok irányából a fehérborok felé.
A külföldre került bormennyiség a 2021-es 905,6 ezer hektolitert túlszárnyalva 1,164 millió hektoliter volt 2022-ben.
Ide érdemes lehet elköteleződni.
Összesen mintegy 500 ezer euró az európai program költségvetése.
A mátrai boroknak ki kellene törniük az egri borok árnyékából.
A támogatás célja a hazai borászatok megsegítése és a magyar bor népszerűsítése.
Már szedik a legkorábbi érésű szőlőfajtát, a Csabagyöngyét.
Az új arculattal először az egri Vino fesztiválon találkozhat a közönség.
Kína a magyar bor egyik legnagyobb vásárlója.
Saját palackot terveztek az Egri Borműhely tagjai.
A sok időjárási anomália ellenére is.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
