Meddig bírják még ezt a magyar erdők? Nincs mese, most már lépni kell
A klímaváltozás és az arra való felkészülés nem csak az erdőkre, az erdőgazdálkodásra is kihat.
A klímaváltozás és az arra való felkészülés nem csak az erdőkre, az erdőgazdálkodásra is kihat.
Módosul az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló korábbi törvény.
A 2024-es évben mintegy 100 ezer köbméterrel nőtt meg a Pilisi Parkerdő élőfakészlete.
Szajkókkal dolgoznak a Pilisi Parkerdő munkatársai Budapest és környékének városi erdeiben.
A 2024-es évben is folytatódik a Beliczay-szigeten két évvel ezelőtt elkezdett erdőfelújítás.
Javuló képet mutat az európai erdők állapota az EU Közös Kutatóközpontja szerint.
Több ezer hektárral bővült az elmúlt években a hazai erdőállomány.
A jövő nemzedékek szószólójával egyeztettek az erdészeti szakmai szervezetek.
A kormány növelné az erdővel és fával borított területeket.
Megújult és teljessé vált az erdővédelmi szankciórendszer.
Dübörögnek a telepítések Magyarországon.
Bedobták magukat a szajkók Veresegyház mellett.
Természetvédelmi célú erdőfejlesztések kezdődnek Budapesten.
Az új jogszabály értelmében minden korábbi szerződés meg fog szűnni.
Mutatjuk a részleteket.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.