Óriási eső zúdult Magyarországra: mutatjuk, mi okozta a brutális özönvizet
A magasabb hőmérsékleten zajló vízkörforgás felelős az idei nyár szárazságáért és a szeptemberi heves csapadékért.
A magasabb hőmérsékleten zajló vízkörforgás felelős az idei nyár szárazságáért és a szeptemberi heves csapadékért.
Csütörtök reggel sok helyen pici hó, pici zúzmara öltöztette fehérbe a tájat itthon.
Az északkeleti tájakon később a sűrű ködöt eső, havas eső és havazás válthatja fel.
Sűrű köddel, ónos szitálással, hóval számolhattunk a következő reggeleken Magyarországon.
Extrém csapadékadatok érkeztek a spanyolországi Valencia térségét érintő özönvízről.
Átlag körüli csapadékot hozott az idei október, a havi csapadék országos átlagban 52,8 milliméter volt.
Eddig nem lehetett tudni, hogyan maradhattak egyben az első ősi sejtek a korai Földön.
Egyelőre marad a csendes, őszi idő, de már látszik, mikor jöhet eső Magyarországon.
Már látszik, a közeljövőben mikortól várható komolyabb méretű csapadék Magyarországon.
Jövő héten egyáltalán nem várható eső, a párás, ködös reggelek után a napos idő dominál majd.
Erős széllel és elszórt csapadékkal érkezik meg a lehűlés november első hétvégéjén Magyarországra.
Mivel a szicíliai citrom- és olívatermelők már két éve vártak az esőre, már az ítéletidőnek is örülnek.
Az előrejelzések szerint a jövő héten is folytatódik a nyugodt, napsütéses, őszi idő.
Pénteken a Nyugat-Dunántúlon felhős, helyenként esős idő várható, míg keleten napsütésre lehet számítani.
Északkeletet néhol 10 mm eső áztatta a következő napok viszont változóan felhős, nyugodt időt hoznak számottevő csapadék nélkül.
Az aszályos időjárás miatt komoly terméskieséssel lehet számolni az országban, ráadásul sok a rosszul tárolható tétel is.
A szakértők a mostani árcsökkenést a közepes és gyenge minőségű termékek piaci kínálatának növekedésével magyarázzák.
A jövő héten csendes, őszi idő várható, több-kevesebb napsütéssel Magyarországon.
A világ távolabbi tájain is egyre jobban megbosszulja magát a megváltozott klíma, Amazónia tavaly ősz óta nem állt talpra a történelmi aszályból.
Folyamatosan csökken hazánkban a repce vetésterülete, idén már nem éri el 130 hektárt sem.
Ma már nem csak a termésátlagok fontosak hanem az, hogy fenntartható és kiszámítható maradjon egy gazdaság működése.
Ha megszületnek a döntések a pályázatokról, az nagy lökést adhat a gazdák gépbeszerzési kedvének.
A kalászosok teljes termőterületének 69,9 százalékáról, mintegy 1 millió hektárról 5,5 millió tonna gabonát takarítottak be.
A szűkülő pálmaolaj-kínálat megemelheti az alternatív olajok, köztük a szójabab-, repce- és napraforgóolaj árát.
Érdemes mindig olyan locsolási módszert alkalmazni, ami célzottan a növények gyökeréhez jut.