Megjelent a pályázati kiírás mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők kialakítására, melyre április 16-tól nyújthatnak be kérelmet a magyar gazdák.
Egy lengyel bükkfa lett Európa fája 2025-ben, míg a magyar induló, az egri platánfa, a 14. helyen végzett a versenyben.
Az eddigi négy ütemben mintegy 56 ezer sorfát ültettek mintegy 1500 településen.
Mintegy 64 milliárd forintnyi keretösszeg jut a magyarországi erdőterületek növelésére 2025-ben.
Az elmúlt években 184 millió fát ültettek az erdőgazdaságok, települések Magyarországon.
A Településfásítási Program eddigi négy ütemében összesen 56 000 sorfát ültettek el 1500 településen.
Hazánkban a 21 állami erdészeti társaság területén folyó erdőtelepítési mintaprogram által eddig 1661 hektár új erdőterület jött létre.
A rendelet szabályozza a közhasználatú területeken történő fakivágást és fás szárú növények védelmét.
Mintegy hatezer fát ültetnek el a következő hetekben országszerte.
Július elsejétől a Nébih elektronikus felületén kell jelenteni a fásításban tervezett fakitermeléseket.
Az egységes kérelem beadása június 10-ig tart, de nem érdemes utolsó pillanatra hagyni a kérelmek benyújtását.
A kormány 27 százalékkal növelné a fával borított területek arányát Magyarországon.
Az érdeklődők ezúttal is 13 fafajból választhattak, településenként minimum 10, maximum 30 darab sorfát.
Tovább folytatódik az ország legnagyobb belterületi fásítási programja 2024-ben is.
A menetrend tartalmazza az erdészeti beavatkozásokhoz kapcsolódó KAP kiírásokat is.
Már Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amelyben megerősítik a termőföldek védelmét.
Több mint ötvenezer hektár új erdő telepítésére pályáztak a magyar gazdák Nagy István bejelentése szerint.
Több mint 36 ezer fát ültettek el eddig a Településfásítási Programban Magyarországon.
Az ültetés során van néhány szabály, amit a sikeres eredéshez és a fák megfelelő fejlődéséhez szem előtt kell tartanunk.
Megkezdődött a fák kiszállítása hazánkban a Településfásítási Program őszi időszakában.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.