A madárhiány érzését tovább fokozza, hogy a Magyarországra is jellemző enyhe időjárás miatt késő ősszel és télen a madarak könnyebben találnak táplálékot.
A közlemény szerint az idén - közönségszavazás helyett - szakmai kuratórium választotta meg a nyertest.
Magyarországon több mint 2050 védett élőlény található, amelyből 273 fokozott védettséget élvez.
A tavalyi évben a mentett állatok legnagyobb részét madarak tették ki, ami 1301 egyedet jelent.
Az enyhe telek ellenére a madarak még mindig kiszolgáltatottak az időjárással szemben.
A vörös mocsárrák inváziós fajként veszélyezteti Magyarország őshonos rákfajait és vízi ökoszisztémáit.
Adatok nélkül a legeltetés is csupán tapogatózás a sötétben, precíz tervezéssel viszont messzire lehet jutni.
A Hévízi-kifolyóban élénk színű, trópusi halak sokasága figyelhető meg, miközben a korábban betelepített csukák eltűntek a vízből.
Az invazív halak jelenléte komoly problémát jelent, a kutatók szerint ezek a halak akár a Balatonhoz is eljuthatnak.
2022 júliusában a fekete törpeharcsa felkerült az Európai Unió inváziós fajok listájára.
Félő, hogy az éghajlati jellemzők éven belüli eloszlásának ilyen komoly átrendeződését sok faj nem fogja tudni lekövetni.
Riasztó ütemben halnak ki a fajok – új alapokra helyeznék a természetvédelmet az ökológusok.
Csak az állomány alacsony szinten tartásával lehet úgy, ahogy korlátozni a fekete törpeharcsák garázdálkodását a Balatonban.
Megdöbbentő, mivel került Magyarország a világ élvonalába, ezt korábban nem gondoltuk volna.
A vörös törpeméh megjelenése egy újabb bizonyítéka annak, hogy az éghajlatváltozás miatt melegedő klíma új fajok megjelenéséhez vezet.
A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek.
Nagyon fontos, hogy ha kagylókat találunk vagy gyűjtünk, ne fogyasszuk el őket, hiszen veszélyesek lehetnek!
Hazánk volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent.
A tanulmány szerint a kígyógombák genomja rekordernek számít a gombák között mind a mérete, mind a kódolt gének száma alapján.
Rétjeink és kaszálóink leggyakoribb tarackos pázsitfűfajai igen hasznosak lehetnek, ezeket érdemes tudni róluk.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
