Riasztó ütemben halnak ki a fajok – új alapokra helyeznék a természetvédelmet az ökológusok.
Csak az állomány alacsony szinten tartásával lehet úgy, ahogy korlátozni a fekete törpeharcsák garázdálkodását a Balatonban.
Megdöbbentő, mivel került Magyarország a világ élvonalába, ezt korábban nem gondoltuk volna.
A vörös törpeméh megjelenése egy újabb bizonyítéka annak, hogy az éghajlatváltozás miatt melegedő klíma új fajok megjelenéséhez vezet.
A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek.
Nagyon fontos, hogy ha kagylókat találunk vagy gyűjtünk, ne fogyasszuk el őket, hiszen veszélyesek lehetnek!
Hazánk volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent.
A tanulmány szerint a kígyógombák genomja rekordernek számít a gombák között mind a mérete, mind a kódolt gének száma alapján.
Rétjeink és kaszálóink leggyakoribb tarackos pázsitfűfajai igen hasznosak lehetnek, ezeket érdemes tudni róluk.
A talajban rejtőzködő és ott munkálkodó élő szervezetek milliói által válik talajunk termékennyé, válik képessé a víz és a tápanyagok tárolására.
Egy több mint 130 éve nem látott levélbolhafajt fedeztek fel újra a HUN-REN ATK munkatársai hazánkban.
Ősszel elkészült a Pannon régió növényfajainak jellegeit és tulajdonságait összegző adatbázis.
A HUN-REN ÖK kutatói szerint az átlagos fajválaszok előre jelzik a környezeti változások együttélésre gyakorolt hatásait.
A klímaváltozás korában nem mindegy, milyen növényeket ültetnek az emberek a kertjeikbe.
A savanyúfüvek a változatos élőhelyekhez szerteágazó morfológiai sokféleséggel alkalmazkodtak.
Az ÖK kutatóinak eredményei szerint a nagy folyók kovaalga-közösségeiben is súlyos károkat okoz a tartós csapadékhiány.
Szúrós növényfajok alul- és túllegeltetett gyepeinkben is előfordulhatnak, amikre oda kell figyelnünk.
Egyes növények felbukkanása fontos jelzőértékkel bírhat, megfigyelésüknek több gyakorlati haszna is van.
A BLKI kutatói nemzetközi együttműködésben vizsgálták vízi ökoszisztémák átalakulását és regenerációs képességét biológiai inváziót követően.
Az ÖK és a BBE kutatói az inváziónak a növény-beporzó közösségekre gyakorolt többszintű hatását tárták fel.
Kijöttek a friss adatok: több halat termelünk akvakultúrában, mint amennyit halászunk
A nyári kánikula beköszöntével a kiskertben a növények vízpótlása mellett már az árnyékolásuk is szükséges.
A hőhullám az állatokat is megviseli, ráadásul a hőstressz egyre súlyosabb pénzügyi nehézségeket jelent az állattartó gazdaságoknak.
A GM növények termesztése 2025-ben világszerte 216 millió hektárt ér el, és a vetésterület döntő része néhány nagy országban koncentrálódik.
Az ASP-kitörés és a piaci válság egyszerre terheli a hazai sertéságazatot - több sertéshús fogyasztására kérik a magyarokat.
Jubileumi évfordulót ünnepel az RAGT
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
Kevesebb veszteség, pontosabb döntések, biztosabb termés – a precíziós öntözés intelligens adatokkal és hatékony vízfelhasználással támogatja a gazdálkodókat.
