Magyarország a világon az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát.
Létrejött a 200. génmegőrző fajtagyűjteményi kert Magyarországon.
Megkezdődtek a tavaszi ellések.
Négyszázmilliós fejlesztés valósult meg a szarvasi Halászati Kutatóintézetben.
Kiemelten fontos feladat az őshonos lófajták védelme és génkészletük megőrzése.
Amerikába is eljutottak a magyar kutatók halgenetikában elért új eredményei.
A szakminisztérium támogatja a génmegőrzést és a génhasznosítást.
A kuvasz is része a génmegőrzési stratégiának.
A ritka genetikai értékek felkutatása is cél.
Négy év alatt 12,3 milliárdot fordítanak a programra.
Már nem tabu a génmegőrzők "szent tehenét" keresztezni.
Sokszor megfeledkezünk róla, de genetikai erőforrásaink megőrzése a versenyképességünk bázisa.
Közigazgatási egyeztetésre vár a génmegőrzési stratégia tervezete.
Mezőszentgyörgyi Dávid génmegőrzési feladatokat kap.
És ez nem más, mint Mongólia.
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
Nem alakult jól a tavalyi év a piacon, de a cégcsoport így is milliárdos nagyságrendű adózott eredményt tudott elérni.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
CLAAS ROLLANT és VARIANT: két út, egy cél – tökéletes bála, kompromisszumok nélkül
