A legmagasabb figyelmeztetést adta ki a meteorológiai szolgálat a hőség miatt, de lehetnek zivatarok is.
Az időjárásnak jelentős hatása van a mezőgazdaságra, amint ezt már hazánkban is megtapasztalhattuk.
Kánikula idején még a szokásosnál is fontosabb odafigyelni az élelmiszerbiztonságra.
Az állattartóknak az ilyen szélsőségesen meleg időben gondoskodniuk kell állataik jólétéről és védelméről.
Magas napi középhőmérséklet és nagyon erős UV-B-sugárzás várható szerdáig, néhol zivatarokkal.
Megdőlhet az abszolút hőmérsékleti rekord Magyarországon, bár kérdéses, hogy jó-e ez nekünk.
Ma lehet az idei nyár legmelegebb napja, amikor az abszolút melegrekord is megdőlhet.
Az ország középső területein egyre súlyosabb az aszályhelyzet, óriási szükség lenne a csapadékra.
Milyen hatással van az emberi szervezetre az elmúlt hetekben tapasztalható brutális hőség?
A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint kedden fog tetőzni a hőség Magyarországon.
Magas középhőmérséklet, és nagyon erős UV-sugárzás várható hétfőn a legfrissebb jelentés szerint.
Az elmúlt egy év középhőmérséklete Szeged külterületén 14,4 Celsius fok volt, ami jelentősen meghaladja az 1981-2010-es időszak 11,5 fokos átlagát.
Vörösbe borult az ország, szinte mindenhová piros riasztást adtak ki a hőség miatt, de zivatarokkal is számolnunk kell ma.
A meteorológiai szolgálat szerint nagyon erős UV-B sugárzás várható szombaton az ország nagyobbik részén.
Komoly veszteséget okozhat az országot sújtó kánikula a magyar kukoricatermesztőknek.
Az előrejelzések szerint a pénteki nap során akár 41 Celsius-fokos hőség is előfordulhat itthon.
Július 18-a éjfélig meghosszabbították a harmadfokú hőségriasztást az országban.
A Kárpát-medencében péntekre tovább fokozódik a hőség, a csúcsérték néhol már a 40 fokot is meghaladhatja.
Az aszály mértéke fokozódik, a legsúlyosabb a helyzet jelenleg a Duna-Tisza közén, és Szentes-Orosháza-Hódmezővásárhely térségében van.
A kánikula berobbanásával kulcsfontosságú a megfelelő mennyiségű víz biztosítása a növényeink számára is.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.