Az utóbbi években a nyár folyamán sokszor olyan erős a napsugárzás, hogy a korábban teljes benapozottságot igénylő növényfajok levelei is megperzselődhetnek.
Heves zivatarokat is hozhat az év első hőségnapja, több hullámban jöhetnek zivatarok csütörtökön.
A legfrissebb előrejelzések szerint akár 30 Celsius-fok is lehet itthon április 17-én.
Az idei március rendkívül meleg időjárása súlyosan érinti nemcsak Európát, hanem az egész világot is.
Tréfát űzött velünk az időjárás tavaly ilyenkor, fürdőruhában ünnepelhettük a húsvétot.
Egyre bizonytalanabb a banán jövője, 2080-ra a termelő régiók 60 százalékát fogja súlyosan érinteni a klímaváltozás.
Újabb város került fel a szélsőséges időjárás ellen tudatosan védekező hazai települések térképére.
Jelentősen nőtt a szójatermesztés iránti kedv Magyarországon, a vetőmaggal azonban vannak problémák.
Az év nagy kérdése, hogy a tavalyi év rendkívüli volt, vagy innentől már ez lesz a szokásos.
A klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó városi zöldterületek kialakítása indul el Szegeden.
Nemcsak a hőségben, hanem a hidegben végzett munkának is vannak egészségügyi kockázatai.
Az élelmiszerbiztonság megóvása érdekében vizsgálat kezdődött az alapvető termények hőséghez való alkalmazkodásának elősegítésére.
A kukoricát viselte meg leginkább a szárazság, de a búza mennyisége és minősége is elmaradt a várttól.
2024. szeptember 14-21. között Közép-Európában a minden addiginál erősebb Boris okozott áradásokat.
Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbak az aszályok, belvizek és árvizek, a számuk pedig csak fokozódni fog a jövőben.
Örülhetnek a szamócatermesztők Hollandiában, a nyári és őszi magas árak kárpótolták őket.
A biológusok jelentős áttörést értek el a zöldség hőtűrő képességének kutatásában.
Mostanra jobban kiszáradt a Nagyszéksósi Bivalyrezervátum, mint a nyári kánikulák idején.
Fennáll a kockázat, hogy az EU alkalmazkodást célzó politikája nem tart lépést az éghajlatváltozással.
A rejtélyes kór összefügghet a mikotoxinok jelenlétével, amiket már vemhes dámszarvasok és borjaik májából is sikerült kimutatni.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.