Az elmúlt hetek eseményeiből jól látszik, hogy a vírus az ország bármely területén felütheti a fejé.
Újra megjelent a madárinfluenza kórokozója vadon élő madarakban - közölte a Nébih.
Igazi állatok helyett műanyag másukat állítják ki az állatvásárok népszerű fejési bemutatóin.
A tudósok szerint a madárinfluenza terjedése leginkább egy lassan kibontakozó világjárványhoz hasonlít.
Az (A)H5N1 már tejelő tehenészetekben is felbukkant, sőt, emberre is átterjedt - most elpusztította a kísérleti görényeket.
Folyamatosan nő a madárinfluenzával fertőződött szarvasmarha-állományok száma az Egyesült Államokban.
Figyelmeztetést adott ki a WHO - több amerikai tehénállomány is érintett lehet.
A WHO aggódik, hogy az újra terjedőben levő madárinfluenza már az emberre is veszélyt jelenthet.
A magas patogenitású vírustörzs az elmúlt két évtizedben már száznál is több embert fertőzött meg Vietnámban.
Az USA több államában is átterjedt a kór a tejelő tehenekre, és kimutatható a tejben is – a szakemberek szerint ez új lendületet adhat a járványnak.
A kutatók először találtak madárinfluenzával fertőzött emlősöket az Antarktisz közelében.
A világjárvány mostanra állatok millióit ölte meg, már jegesmedve is pusztult el a madárinfluenzában.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közlése szerint Győr-Moson-Sopron vármegyét is elérte a madárinfluenza.
Romániában is Bulgáriában is feltűnt a H5N1 a baromfitelepeken, a vírus a következő hónapokban még jelentős piaci zavarokat okozhat.
Három új madárinfluenzás esetet is igazolt az állategészségügyi hatóság Skóciában.
A madárinfluenza egyre több helyen bukkan fel, félő, hogy emberre is átterjed a betegség.
Madárinfluenza járvány tört ki egy Nógrád vármegyei lúdtelepen, az állomány leölése már folyamatban van.
Békés vármegyében lúdtelepen, míg Komárom-Esztergomban fogságban tartott madaraknál igazolta a madárinfluenza vírusának jelenlétét.
Több tízezer állatot kellett már lelőni a madárinfluenza miatt, ami egyelőre nem jelent az eddigieknél nagyobb kockázatot az ember számára, de a változó járványtani mintázata aggasztó.
Újabb baromfitelepen jelent meg a madárinfluenza Hajdú-Bihar vármegyében, a hatóság már meghozta a szükséges intézkedéseket.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
