Horvátországban súlyos afrikai sertéspestis járvány tört ki, ami miatt 10 ezer sertést kell elaltatni egy telepen.
Görögországban komoly intézkedések jöhetnek, ha nem sikerül megfékezni a juhhimlőt.
A kéknyelv betegséget 2015-ben figyelték meg utoljára Magyarországon, most Somogy megyében találtak kitörést.
Az állategészségügy nem csupán a gazdasági állatok jólétének, egészségének biztosítását jelenti, hanem a teljes élelmiszerlánc megbízhatóságának alapfeltétele.
A szőlő szüret előtti növényvédelme során az egyik legfontosabb feladat a megelőzés.
A veszettség heveny, idegrendszeri tünetekkel járó, vírusos eredetű betegség, amely az agy- és a gerincvelő gyulladását okozza.
Magyarországon már szinte nincs olyan ember, aki korábban ne fertőződött volna, vagy ne oltatta volna be magát.
Észtország sürgős intézkedéseket hozott az elmúlt évek legsúlyosabb afrikai sertéspestis járványának megfékezésére.
A németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban 92-re emelkedett az afrikai sertéspestis esetek száma.
A mexikóiak szigorúbb fellépést sürgetnek, miután a húsevő csavarlégy-fertőzés súlyos károkat okozott az ágazatban.
Szaúd-Arábia és Chile feloldotta a brazil baromfitermékekre vonatkozó importtilalmat.
A Széchenyi Kártya Programban hamarosan új konstrukció várja a száj- és körömfájásban érintett állattenyésztőket.
Több oldalról érkezik segítség a ragadós száj- és körömfájás sújtotta állattartóknak.
A tilalomnak nincs tényleges hatása, mivel a spanyol baromfiexport Kínába még el sem kezdődött.
Hazánkban az elhúzódó csapadékhiány miatt egyre súlyosabb problémákkal kell számolniuk a gazdálkodóknak.
Az afrikai sertéspestis Vietnám szinte valamennyi tartományában jelen van, ami már a távol-keleti ország élelmiszer-ellátását fenyegeti.
A juh- és kecskehimlő rendszeresen megjelenik egyes európai országokban, júniusban Romániában azonosították.
A száj- és körömfájás miatt leölt állatok talajvízre gyakorolt hatását vizsgálták szakértők.
A véletlenek összjátékával újabb egzotikus betegségek jelenhetnek meg Magyarországon.
Nagy István agrárminiszter Facebook-oldalán osztotta meg a hírt a száj-és körömfájás betegséggel kapcsolatban.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
