A hatóság a gazdaságok körül kijelölte a 3 km sugarú védőkörzeteket és a 10 km sugarú felügyeleti körzeteket.
Az állategészségügyi hatóság további korlátozó intézkedéseket vezetett be itthon.
Az európai vajárak rekordmagasságba emelkedtek az elmúlt hónapokban, ami komoly kihívás elé állítja a pékeket és cukrászokat.
A szőrmefarmok potenciális veszélyforrást jelenthetnek a jövőbeli világjárványok kialakulásában.
Szeptember 30-án érkezett a hír, hogy ismét a magas patogenitású madárinfluenza vírus H5N1 altípusát mutatta ki a Nébih itthon.
A héten igazolt esetek bebizonyították, hogy a magas patogenitású madárinfluenza vírusa bárhol megjelenhet az országban.
Alig néhány nappal az első vadmadár esetek igazolása után házi baromfiállományban is kimutatták a madárinfluenza jelenlétét itthon.
Igazi állatok helyett műanyag másukat állítják ki az állatvásárok népszerű fejési bemutatóin.
A legfrissebb értesülések alapján egyre gyorsabb a kéknyelv-betegség terjedése Hollandiában.
A kiskérődzők pestise a juhok és a kecskék vírus okozta, heveny, lázas általános tünetekkel és gyulladással járó betegsége.
A madárinfluenza járványok 2020 óta tapasztalható globális növekedése miatt a Ceva már fejleszti a H5N1 elleni oltást.
Romániában július 17-én mutatták ki először a kiskérődzők pestisét, az országban eddig 37 aktív fertőző gócot azonosítottak.
Július óta kiskérődzők pestise (PPR) járvány terjed Görögországban és Romániában.
Görögország megtiltja a kecskék és juhok szállítását a „kecskepestis” terjedése miatt.
A brazil kormány jelentése szerint véget ért a Newcastle-betegség kitörése az országban.
Aggasztja a FAO-t a madárinfluenza riasztó mértékű terjedése az ázsiai térségben.
Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét.
Újabb amerikai államban mutatták ki a madárinfluenzát a tejelő tehenekben, az USA negyedét már elérte a járvány.
Nincs egységes statisztika arról, hány embert és hány szarvasmarhát teszteltek már az USA-ban madárinfluenzára.
A világ élelmiszer-termelése és -eloszlása számos sokkot élt át az elmúlt években.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.