A Balaton parti övében élő kvagga kagylók jelentős szerepet játszhatnak a tó vízminőségének megőrzésében.
Hiába növekszik szépen az Európai Unióban az akvakultúra, Norvégia még mindig egymagában lepipál minket.
Az elkövetkező időszakban sok termékről fog még kiderülni, hogy mikro- és nanoműanyagok vannak bennük.
Mind az emberi, mind az állati szervezetekben már alacsony koncentrációban is gondot tud okozni ez a vegyület.
Tizenegy aranyszabály mentén helyeznék teljesen új alapokra a fenntartható tengeri halászat szabályrendszerét.
Az Európai Unióban a halászat 2022-ben is megelőzte az akvakultúrában megvalósuló haltermelést.
Az olaszok már külön biztost neveztek ki a kék rák elterjedése elleni küzdelem koordinálására.
Nagyon fontos, hogy ha kagylókat találunk vagy gyűjtünk, ne fogyasszuk el őket, hiszen veszélyesek lehetnek!
Hiába fejlődik az európai uniós tagállamok haltermelése, egyelőre a nyomába se érhet Norvégiának.
Bár az állattenyésztésnek sok formája ismert itthon, a víz alatti kagylótenyésztés tenger híján elég elképzelhetetlennek tűnik.
Az európai uniós tagállamok haltermelése, bár szépen fejlődik, nyomába se ér Norvégiának.
Egy friss vizsgálat eredménye szerint az inváziós kvagga kagyló sikeres balatoni elterjedésének oka a táplálékszegény környezethez való jobb alkalmazkodás.
A BLKI kutatói nemzetközi együttműködésben vizsgálták vízi ökoszisztémák átalakulását és regenerációs képességét biológiai inváziót követően.
Az Antarktiszra az invazív fajok jelentik a legnagyobb veszélyt.
A tengeri termékek csaknem 40 százalékán hamis a megnevezés.
Ettől leesik az állad.
Összeomlóban a biológiai sokféleség.
Ilyet korábban csak az Antarktiszon és a Tirrén-tenger mélyén találtak.
A víz alatti vertikális farmok jelenthetik az élelmiszertermelés jövőjét.
A szakértők szerint 2010 óta nem volt olyan gyenge időszak a mezőgazdasági gépforgalomban Magyarországon, mint az elmúlt másfél évben.
A bankokat sokan csak hitel vagy befektetés miatt keresik fel, holott a szektorban felhalmozott tudás ennél lényegesen többre adna lehetőséget.
Az Európai Bizottság következő hétéves ciklusra szóló költségvetési terve alapjaiban rajzolná át a közös agrárpolitikát.
A Nébih egy 0,3 ha nagyságú, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei borszőlő ültetvényen igazolta a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma jelenlétét.
A járványok egyértelművé tették, hogy a jövő az automatizált, zártabb telepi rendszereké és a fejlett járványvédelmi technológiáké.
A Kék-Fehér-Szív segítségével az egészség a farmtól az asztalig tart – ízletes, tápláló ételeket garantálva, amelyek jobbak az embereknek és kevésbé terhelik a környezetet.
