A Balaton parti övében élő kvagga kagylók jelentős szerepet játszhatnak a tó vízminőségének megőrzésében.
Hiába növekszik szépen az Európai Unióban az akvakultúra, Norvégia még mindig egymagában lepipál minket.
Az elkövetkező időszakban sok termékről fog még kiderülni, hogy mikro- és nanoműanyagok vannak bennük.
Mind az emberi, mind az állati szervezetekben már alacsony koncentrációban is gondot tud okozni ez a vegyület.
Tizenegy aranyszabály mentén helyeznék teljesen új alapokra a fenntartható tengeri halászat szabályrendszerét.
Az Európai Unióban a halászat 2022-ben is megelőzte az akvakultúrában megvalósuló haltermelést.
Az olaszok már külön biztost neveztek ki a kék rák elterjedése elleni küzdelem koordinálására.
Nagyon fontos, hogy ha kagylókat találunk vagy gyűjtünk, ne fogyasszuk el őket, hiszen veszélyesek lehetnek!
Hiába fejlődik az európai uniós tagállamok haltermelése, egyelőre a nyomába se érhet Norvégiának.
Bár az állattenyésztésnek sok formája ismert itthon, a víz alatti kagylótenyésztés tenger híján elég elképzelhetetlennek tűnik.
Az európai uniós tagállamok haltermelése, bár szépen fejlődik, nyomába se ér Norvégiának.
Egy friss vizsgálat eredménye szerint az inváziós kvagga kagyló sikeres balatoni elterjedésének oka a táplálékszegény környezethez való jobb alkalmazkodás.
A BLKI kutatói nemzetközi együttműködésben vizsgálták vízi ökoszisztémák átalakulását és regenerációs képességét biológiai inváziót követően.
Az Antarktiszra az invazív fajok jelentik a legnagyobb veszélyt.
A tengeri termékek csaknem 40 százalékán hamis a megnevezés.
Ettől leesik az állad.
Összeomlóban a biológiai sokféleség.
Ilyet korábban csak az Antarktiszon és a Tirrén-tenger mélyén találtak.
A víz alatti vertikális farmok jelenthetik az élelmiszertermelés jövőjét.
Az állattenyésztésben egyre súlyosabb kihívásokat okoz a munkaerőhiány Magyarországon.
A szakértő szerint a Magyar-kormány már július elsejével 5 százalékra csökkenthetné az alapvető élelmiszerek áfáját.
Egyre nagyobb teret nyernek a kényelmi termékek, amelyek gyors elkészíthetőséget kínálnak anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötni az íz vagy a minőség terén.
A korábbi években megszokottak szerint hamarosan megkezdődik az agrártámogatások tavaszi igénylési időszaka.
A román mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók havi keresete átlagosan 3 223 és 7 805 lej között alakul, ami átszámítva nagyjából 232 ezer és 562 ezer forint.
Sok termelő gondolkozik azon, hogy csökkentse a vetőágyba bedolgozott műtrágya mennyiségét a tavaszi növények alá. A megspórolt pénz viszont könnyen elúszhat a termés csökkenése miatt.
