Országszerte egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő mennyiségű tömegtakarmány biztosítása.
Piaci, időjárási és állategészségügyi nyomással is küzdenek a termelők.
A görögországi Leszbosz szigetén tomboló ragadós száj- és körömfájás-járványban már az első sertéseket is le kellett ölni.
A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet az aktuális piaci helyzetre hívta fel a magyar termelők figyelmét.
A kiskérődzők pestisének (PPR) újabb eseteit igazolták Horvátországban és Romániában.
Az úgynevezett amerikai csavarólegyet Mexikóban, mindössze 40 kilométerre az amerikai határtól azonosították.
Egyre nagyobb problémát okoznak az aranysakálok Bosznia-Hercegovinában, már a lakott területek közelében is sokszor feltűnnek.
Bruttó 356 720 és 821 912 forint közötti havi fizetése lehet annak, aki a szlovák mezőgazdaságban dolgozik.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták.
Precíziós technológiával válhat stresszmentesebbé és fenntarthatóbbá a juh- és kecsketartás.
A törpeszúnyogok felbukkanásával a kéknyelv-betegség hazai újbóli előfordulása lehetséges.
A görögországi Leszbosz szigetén már 22 gazdaságban igazolták a ragadós száj- és körömfájás jelenlétét.
Tovább terjed a ragadós száj- és körömfájás Görögországban, az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) újabb 12 gócpontot jelentett.
Ciprus után Görögországban is igazolták a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegséget.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Összességében az EU juhhús-piaca dinamikusan változik és egyre globalizáltabb környezetben működik.
Módosítás érkezett az állattartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére vonatkozó pályázati felhíváshoz.
Görögországban komoly intézkedések jöhetnek, ha nem sikerül megfékezni a juhhimlőt.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
A miniszter szerint olyan termékkörök gyártását kellett volna támogatni, amiből hiány van.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
