Nagy a baj Magyarországon is: itt az igazság, amiről mindenkinek tudnia kell
Zöld városokkal százezrek életét menthettük volna meg a világon, és még nem késő lépni.
Zöld városokkal százezrek életét menthettük volna meg a világon, és még nem késő lépni.
Az invazív fajok kiszoríthatják az őshonos növényeket, csökkenthetik a biodiverzitást, és átalakíthatják az élőhelyek szerkezetét.
Új fejezet kezdődik a Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek védelmében itthon.
A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti.
Magyar ökológusok megvizsgálták, hogyan változtak csaknem két évtized alatt a Homokhátság természetes gyepei.
Átfogó tanulmányt készíttet az Európai Bizottság a mezőgazdaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásáról.
Másfél millió facsemetét ültetett el, és 23 tonna kocsányos, kocsánytalan, illetve csertölgy makkot vetett el a Gemenci Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.
A legfrissebb kutatás szerint a gyakori állatfajok sincsenek biztonságban a klímaváltozástól.
Az ásotthalmi tanyavilágban már egy egész előkertet elfoglalt a kivadult kaktusz.
Megoldhatatlan feladványnak tűnik az alkalmazkodás, az egyértelműnek tűnő válaszok gyakorlati megvalósítása nem egyszerű.
A vízügyi ellenállóképesség miatt új pénzügyi alapot sürget az Európai Parlament, amelyből a termelők is részesülhetnének – tudta meg az Agrárszektor Strasbourgban.
Jól jönnek az esőzések a magyar földekre, ez némi bizakodást adhat a termelőknek.
Már több mint 600-an ajánlották fel területüket vízmegtartási célra az EM tájékoztatása szerint.
A legjellemzőbb betegségeknek ellenálló szőlőültetvényt hoztak létre a Balaton-felvidéken.
A nyolcvanas évek elején eltűnt az USA-ból a csavarféreg, most azonban az amerikai farmerek a visszatérésétől tartanak.
A klímaváltozás a fűszernövény-termesztést sem kíméli: míg itthon a paprikát sújtja, addig világszerte több fűszer is veszélyben van.
Európát a 80-as évek óta egyre szélsőségesebb időjárás jellemzi, Magyarországon a csapadék egyenetlen eloszlása a legszembetűnőbb probléma.
A vízminőséget, a turizmust, a környék gazdálkodását is egyre súlyosabban érintik a Balatonnál megfigyelhető szélsőséges időjárási események.
A vadon élő állatok populációja drámai mértékben csökkent az elmúlt évtizedekben, ami szorosan összefügg a klímaváltozással.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.

A vízhiány és a szűkülő horgásztavi piac mellett az export jelenthet megoldást.
A 2022-es "történelmi" aszály után azt hittük, ennél rosszabb nem jöhet – aztán jött 2026.
A Jammertal Borbirtok vezető szőlésze szerint idén először látványos aszálytünetek jelentek meg a szőlőn is - a bor azonban így is kiváló lehet.
A kutatók először készítettek globális térképet különleges gombahálózatokról, amelyek védelme a jövőben a természetvédelem egyik fontos feladatává válhat.
A vízgazdálkodás átalakításához a jogszabályi háttér mellett a támogatási rendszert is újra kell gondolni.