Szeszélyes, ugyanis amíg az ország egyik fele „kiszárad” a másikon többször villám árvizekről is hír kaptunk.
Teret hódíthat magának a prémium búza, kérdés, fel vannak-e készülve rá az ágazat szereplői.
A biogazdálkodás nem csupán trend, hanem válasz a klímaváltozás és a környezeti válság kihívásaira.
A Balaton parti övében élő kvagga kagylók jelentős szerepet játszhatnak a tó vízminőségének megőrzésében.
A klímaváltozásra adható egyik legfontosabb válasz a talajművelési módok megújítása.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Karcagon megalakította a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központot.
135 pályázó 1 300 természetfotóval nevezett a Planet Lens fesztiválra, amelyből a száz legjobbat állították ki Veszprémben.
Zöld városokkal százezrek életét menthettük volna meg a világon, és még nem késő lépni.
Az invazív fajok kiszoríthatják az őshonos növényeket, csökkenthetik a biodiverzitást, és átalakíthatják az élőhelyek szerkezetét.
Új fejezet kezdődik a Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek védelmében itthon.
A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti.
Magyar ökológusok megvizsgálták, hogyan változtak csaknem két évtized alatt a Homokhátság természetes gyepei.
Átfogó tanulmányt készíttet az Európai Bizottság a mezőgazdaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásáról.
Másfél millió facsemetét ültetett el, és 23 tonna kocsányos, kocsánytalan, illetve csertölgy makkot vetett el a Gemenci Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.
A legfrissebb kutatás szerint a gyakori állatfajok sincsenek biztonságban a klímaváltozástól.
Az ásotthalmi tanyavilágban már egy egész előkertet elfoglalt a kivadult kaktusz.
Megoldhatatlan feladványnak tűnik az alkalmazkodás, az egyértelműnek tűnő válaszok gyakorlati megvalósítása nem egyszerű.
A vízügyi ellenállóképesség miatt új pénzügyi alapot sürget az Európai Parlament, amelyből a termelők is részesülhetnének – tudta meg az Agrárszektor Strasbourgban.
Jól jönnek az esőzések a magyar földekre, ez némi bizakodást adhat a termelőknek.
Már több mint 600-an ajánlották fel területüket vízmegtartási célra az EM tájékoztatása szerint.
A kertészkedésről sokaknak a folyamatos tennivalók jutnak eszükbe, és az, hogy egy kert soha sincsen készen, pedig ez nem feltétlenül igaz.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
2800 forintot is elkértek korábban egy kilogramm cukkiniért, mostanra azonban jelentősen mérséklődött az ára.
Ha nem történik változás a Homokhátságon, néhány évtized múlva a vízszint akár több méterrel is tovább süllyedhet, és a táj egyre szárazabbá válik.
Ehető levél, virág és termés, avagy növények, amelyek szinte teljes egészükben hasznosíthatók.
