Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Egy friss hazai kutatás szerint a magára hagyott, telepített erdők ökológiai és pénzügyileg is a legrosszabb pályára kerülnek.
A fák az ökoszisztéma elengedhetetlen elemei, és értékük konkrét számokban is kifejezhető.
Új szintre léphet a magyar vidék jövőjének tervezése a Magyar Vidéki Paktum felhívásának köszönhetően.
Hiába hoztak csapadékot a téli hónapok, Magyarország vízkészlete vészesen apad: egyes területeken a talajvízszint több mint egy méterrel elmarad a sokéves átlagtól.
Az afrikai sertéspestis az ázsiai exportpiacok elvesztése miatt komoly gazdasági károkat okoz a magyar agráriumnak.
Világszerte 4,3 millió hektár, vagyis egy Dániához fogható területen tűnt el esőerdő.
Bár javul a helyzet az illegális faanyag-kereskedelem terén Magyarországon, még mindig sokan próbálnak meg trükközni.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Kutatók fejlett víztisztítási technológiákkal olyan minőségű vizet állítottak elő újrahasznosított szennyvízből, amely emberi fogyasztásra is alkalmas.
A legrosszabb forgatókönyv szerint az évszázad végére a főváros klímája Észak-Irán egyes területeihez hasonlíthat.
Az európai mezőgazdaság működését egyre inkább olyan folyamatok határozzák meg, amelyek nem mindig látványosak, mégis alapjaiban alakítják át a termelési környezetet.
A Hévízi-kifolyóban az elmúlt évtizedekben trópusi halak és vízinövények vertek gyökeret.
Az előrejelzések egyre nagyobb valószínűséggel számolnak a szuper El Niño kialakulásával, amely egyes régiókban súlyos aszályt, máshol heves viharokat okozhat.
Mindenkinek van felelőssége a környezetvédelemben és mindenki tehet a kedvezőtlen folyamatok ellen.
Az éghajlatváltozás hatásait Közép-Európában nem pusztán kevesebb csapadék vagy több hő formájában érezzük.
Évről évre mintegy kétmillió fecske hiányzik Magyarországról, emiatt kétezer tonna rovarral több marad a környezetünkben.
A modern, víztakarékos technológiák és a kontrollált termesztési környezetek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodjon a változó klimatikus viszonyokhoz.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
