Így védekezz a szőlőperonoszpóra ellen: mutatjuk, mit és hogyan csinálj
A szőlő szüret előtti növényvédelme során az egyik legfontosabb feladat a megelőzés.
A szőlő szüret előtti növényvédelme során az egyik legfontosabb feladat a megelőzés.
A klímamodellek szerint a következő évtizedekben általánosságban szárazabb nyarak várhatnak ránk, amelynek számos negatív következménye lehet.
A kullancslegyek egyre gyakoribb jelenléte figyelhető meg a hazai erdőkben, ami a túrázók számára növekvő kellemetlenséget okoz.
A vízmegtartás a legfontosabb nemzetstratégiai, biztonságpolitikai és szuverenitásvédelmi kérdéssé vált.
A szakértők szerint fel kell készülni arra, hogy Magyarország lassan mediterránabb jellegű térséggé válik.
Az idei körülmények az illatosabb fajtáknak kedveztek, tiszta ízű, jó zamatú borok születhetnek idén.
Már a 2 millió tonnát sem éri el a zöldség-gyümölcs termés, egyre kevésbé vagyunk képesek hazai termelésből kiszolgálni a hazai fogyasztást.
Korán kezdődött a szüret a szekszárdi borvidéken, ahol a klímaváltozás miatt már augusztus közepén megkezdték a korai szőlőfajták betakarítását.
Az időjárás ma már nem egy távoli, elméleti kockázat, hanem napi realitás a magyar mezőgazdaságban.
A klímaváltozás miatt veszélyes vírust terjesztő kullancsok telepedhetnek meg Magyarországon a jövőben.
Az idei nyárban különösen figyelemre méltó, hogy a Velencei tó vize 30 egymást követő napon maradt 24 °C felett, ami a megfigyelések történetében eddig csupán egyszer fordult elő.
Az árupiac a nagyjátékosok terepe, de egy-egy szélsőséges esemény még őket is meglepheti.
Az állategészségügyi járványok és az időjárási szélsőségek miatt óvatosabb a mezőgazdaság.
A klímaváltozás következtében hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap a hőstressz, melynek negatív gazdasági hatásait az állattenyésztésben is tapasztalhatjuk.
A felelősségteljes előrelátás és a tervezés során olyan erdőket kell létrehozni, melyek túlélik a klímaváltozás negatív hatásait és valóban erdő lesz belőlük.
A 2026-os költségvetés kiadásainak mindössze 6%-a számít zöldnek, messze elmaradva az EU 30%-os klímacéltól.
A klímaváltozás hatásai, a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése egyre komolyabb kihívások elé állítják a gazdálkodókat.
A szakemberek szerint a termesztés újjászervezésére van szükség a hazai kajsziültetvényeken.
Nemcsak a sörfogyasztás, a sörgyártás is jócskán visszaesett Magyarországon az elmúlt évtizedekben.
Mamutfenyő a klímaváltozás árnyékában: természetalapú beavatkozással mentik meg Gödöllő ikonikus fáját.

A 2025-ös év ismét komoly kihívások elé állította a gazdálkodókat Magyarországon.
A késő ősz és a tél azonban a felkészülés ideje is, amikor megfelelő védekezéssel és gondoskodással tehetünk a következő évi jó termésért.
A faállománnyal borított erdőgazdálkodási célú területek mérete az elmúlt két évtizedben nőtt itthon.
A természetfotósok olyan élőhelyeket és fajokat mutatnak meg, amelyek létezése ma már korántsem biztos.
2025 szeptemberében a magyar gazdák 66,7 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva az Arasz komoly segítség volt a Gazdálkodási napló és az EGN beadás követelményeinek való megfelelésben a gazdálkodások adminisztrációs terheinek csökkentésében.