Jól jött a szeptemberi eső a repce vetésén gondolkodó termelőknek, ráadásul nincs még elkésve senki.
A Mecsek egyes idős bükköseiben a fák hanyatlása korábban és nagyobb mértékben jelentkezik, mint azt néhány évtizeddel ezelőtt várták.
A szakértők szerint csapadékos telünk lehet, meglepő okok állnak a háttérben.
Együttműködésre van szükség az érintettek között a klímaváltozás káros hatásainak mérséklése érdekében.
A pozsgásokra nálunk inkább dísznövényként gondolunk, pedig a világ számos részén zöldségként, gyümölcsként, takarmányként vagy gyógynövényként termesztik őket.
A szőlő szereti a meleget, de az utóbbi években a magyar borvidékeknek már túl sok jutott belőle.
Nehéz lesz versenyben maradni, ha valaki nem veszi komolyan az ESG szempontokat.
Akár támogatás nélkül is hajlandóak a termelők öntözési beruházásokat végrehajtani, ha a víz rendelkezésre áll.
Szinte teljesen kiszáradt a tihanyi Belső-tó a 2026-os nyár rendkívüli aszálya miatt.
Az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai is nehezítik a magyar zöldségtermelők dolgát.
A védett erdőkre vonatkozó fakitermelési moratórium hamarosan lejár, októbertől tehát ismét zúghatnak a láncfűrészek.
Magyarország vízbiztonságának és vízgazdálkodásának kiemelt helyet kell kapnia a kormány napirendjén.
Végveszélybe került a hazai vöröshagyma-termesztés a tartós aszály és a klímaváltozás miatt, miután a 2026-os esztendő katasztrofális hozamokat hozott.
A fogyasztásra kész, feldolgozott salátafélékhez szükséges zöldségfélékből 30-40%-kal kevesebb áll rendelkezésre a megszokott mennyiségnél Olaszországban.
A Homokhátságon található zákányszéki földimogyoró termesztők az idei aszály ellenére elégedettek lehetnek a terméssel.
Már régóta tudni lehetett, hogy a klímaváltozás Magyarországot is el fogja érni, de az utóbbi években felgyorsult a folyamat.
Egy friss európai kutatás szerint a mikrobiom adhat új irányt az almatermesztésének.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
A klímaváltozás az élelmiszer-biztonsággal is összefüggésbe hozható, hiszen hatással lehet a takarmány-alapanyagok mikotoxin-szennyeződésének kockázatára.
Domokos Zsolt az Agrárszektornak beszélt a Cserpes megvásárlásáról, az ebben rejlő lehetőségekről és a tejfeldolgozás kihívásairól.
A Jammertal Borbirtok vezető szőlésze szerint idén először látványos aszálytünetek jelentek meg a szőlőn is - a bor azonban így is kiváló lehet.
Nemsokára lejár a határidő, jönnek az ellenőrzések.
A vízgazdálkodás átalakításához a jogszabályi háttér mellett a támogatási rendszert is újra kell gondolni.
Az új szabályozás még szigorúbb lesz, de a mostanit sem tartatják be rendesen.
