A szélsőséges időjárás és az állandósult aszály miatt elkerülhetetlenné vált a magyar mezőgazdaság technológiai és szemléletbeli megújítása.
A klímaváltozás okozta vízválság miatt alapvető szemléletváltásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban.
A HungaroMet a hivatalos mérései alapján kiadta az idei nyárra vonatkozó összefoglalóját a hőmérséklet és a csapadék tekintetében.
Nemcsak a mezőgazdasági ágazatnak, de a lakosság valamennyi tagjának alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez.
16 centiméterre közelítettük meg az eddigi legaalcsonyabb vízállást a Balatonon, amit 2003. októberében mértek.
A Tisza 2026. évi nyári vízjárását mindenekelőtt a rendkívül kedvezőtlen hidrometeorológiai helyzet határozta meg.
A kutatók erdei békákon végzett többéves terepi megfigyelések, valamint kísérletek segítségével vizsgálták a szokatlan hőmérsékletek és kémiai szennyező anyagok hatására bekövetkező ivarváltást.
Franciaországban egymilliárd eurós segélycsomag jön a nyári rekordaszály és a hőhullámok által sújtott termelők megsegítésére.
Az alföldi fenyőállományok egészségi állapotának romlása az utóbbi években egyre nagyobb területen vált láthatóvá.
Az - és élelmiszergazdaságért felelős miniszter szerint kritikus pillanatban kerül sor az uniós agrárminiszterek mai találkozójára Dublinban.
Az éghajlatváltozás hatására Európa-szerte jóval korábban érnek be a szántóföldi növények, mint a századfordulón.
A biológiai sokféleség megőrzése mára alapvető gazdasági, víz- és élelmezésbiztonsági kérdéssé vált.
Tíz éven belül egymillió magyar élhet sivatagos környezetben, ha nem lesz változás a vízgazdálkodásban.
A klímaváltozás hatására nemcsak új fajtákra, hanem bizonyos esetekben új növényfajokra is szükség lehet.
Európa az 1980-as évek óta a globális átlagnál jóval gyorsabb ütemben melegszik.
A helyi viszonyok ismeretében egy kisebb beavatkozás is óriási eredményekkel járhat a magyar erdőkben.
Az esővíz hasznosítása több ezer éves gyakorlat: az ókori Krétán már komplett vízgyűjtő rendszereket építettek.
A legnagyobb területen vetett hazai szántóföldi növényünk, a búza eddig viszonylag jól helytállt a felmelegedéssel szemben.
A legfrissebb hírek szerint rekord közeli hozamokra számítanak a belga körtetermesztők.
Június időjárását a jelentős csapadékhiány, heves zivatarok és a hónap végén kialakuló rendkívüli hőhullám határozta meg.
A hazánkban termesztett sütőtökök jelentős része az óriástök fajtái közé tartozik.
Nem csak az számít, hány milliméter esik, hanem az is, milyen talajra, milyen gyorsan és milyen növényre hull.
Az ősz nemcsak a lehulló levelek és a hűvösebb napok időszaka, hanem a gyepápolás egyik legfontosabb szezonja is.
Táplálkozási szempontból nincs olyan, hogy „legegészségesebb hús”, mindnek van olyan tulajdonsága, amely miatt értékes lehet az étrendben.
A Dunántúlon már bíztató mennyiségű eső esett, az Alföldön még korai fellélegezni - az ősz folyamán sokkal több csapadék kellene még.
