A megváltozott klimatikus viszonyok miatt új megközelítés szükséges a bogyós gyümölcsök hazai termesztésében.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé kerültek a klímaváltozás miatt.
Nem csak a klímaváltozás okoz problémákat a burgonyatermesztésben Magyarországon.
Nem kell sokat visszamenni az időben, hogy lássuk, az árak nagyon átrendeződtek itthon.
2050-ig 39 ezer milliárd dolláros veszteséget okozhat Európában és világszinten a vizes élőhelyek pusztulása.
A legeltetett húsmarháknál is egyre nagyobb problémát jelentenek a nyári hőségek.
Ha túl akarjuk élni a következő időszakot, közös uniós klímaalkalmazkodási törvényre van szükség.
Egyszerre kell kiaknázni a kedvező időszakokat és felkészülni az egyre szélsőségesebb körülményekre a gazdáknak.
A faültetés az egyik olyan enyhítő tényező, amelyet e környezetvédelmi fenyegetés lelassítására ajánlanak.
Az elmúlt években tapasztalható magyarországi málnatermesztés jelentős visszaesésének okai részben a klímaváltozás szélsőséges hatásaira vezethetők vissza.
Az ingyenes öntözővíz több mint 10 milliárd forint költségmegtakarítást eredményez a gazdálkodók számára.
A 'Nature Credits Roadmap' lehetőséget teremt a magánbefektetők számára, hogy természetvédelmi projekteket támogassanak.
Már az űrből készített műholdfelvételeken is kivehető az aszály miatt kiszáradt növénytömeg.
A véletlenek összjátékával újabb egzotikus betegségek jelenhetnek meg Magyarországon.
Az Európai Bizottság 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A meteorológusok elemzése szerint napjainkban már az éjszakák sem mindig hoznak enyhülést a magyaroknak.
Rendkívüli nyomás alá került a hazai gyümölcs- és zöldségtermesztés a három hete tartó hőség miatt.
Jelenleg az éghajlatváltozás jelenti az egyik legnagyobb kockázatot az élelmezésbiztonságra.
A klímaváltozás, az aszályos, forró nyarak, a szélsőséges csapadékeloszlás és a hőhullámok nemcsak az emberek, de az erdők életét is fenyegetik.
Egyre nagyobb problémát jelent a klímaváltozás és a károsítók a Budai-hegység erdeiben.
Az alacsony terményárak és nemzetközi folyamatok okozta bizonytalanság miatt visszafogták a műtrágya vásárlásaikat a magyar gazdák.
A legtöbb ember tudja, hogy a vadhús az egyik legtisztább és legegészségesebb fehérjeforrás, mégis kevesen fogyasztják rendszeresen.
Romlik az exportteljesítmény, nő az importfüggőség, és egyre kevésbé képes az ország a belföldi piacot saját termékeivel ellátni a zöldség-gyümölcs ágazatban.
Puhítanák az európai képviselők Brüsszel elképzelését, a Bizottság máris adna 50 milliárd eurót, de vannak még nézetkülönbségek.
A fordított áfa növelhetné a termelők versenyképességét Magyarországon a beruházások mellett.
