Nagy a baj Magyarországon is: ami most van, az még csak a kezdet
A szakértők szerint fel kell készülni arra, hogy Magyarország lassan mediterránabb jellegű térséggé válik.
A szakértők szerint fel kell készülni arra, hogy Magyarország lassan mediterránabb jellegű térséggé válik.
Az idei körülmények az illatosabb fajtáknak kedveztek, tiszta ízű, jó zamatú borok születhetnek idén.
Már a 2 millió tonnát sem éri el a zöldség-gyümölcs termés, egyre kevésbé vagyunk képesek hazai termelésből kiszolgálni a hazai fogyasztást.
Korán kezdődött a szüret a szekszárdi borvidéken, ahol a klímaváltozás miatt már augusztus közepén megkezdték a korai szőlőfajták betakarítását.
Az időjárás ma már nem egy távoli, elméleti kockázat, hanem napi realitás a magyar mezőgazdaságban.
A klímaváltozás miatt veszélyes vírust terjesztő kullancsok telepedhetnek meg Magyarországon a jövőben.
Az idei nyárban különösen figyelemre méltó, hogy a Velencei tó vize 30 egymást követő napon maradt 24 °C felett, ami a megfigyelések történetében eddig csupán egyszer fordult elő.
Az árupiac a nagyjátékosok terepe, de egy-egy szélsőséges esemény még őket is meglepheti.
Az állategészségügyi járványok és az időjárási szélsőségek miatt óvatosabb a mezőgazdaság.
A klímaváltozás következtében hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap a hőstressz, melynek negatív gazdasági hatásait az állattenyésztésben is tapasztalhatjuk.
A felelősségteljes előrelátás és a tervezés során olyan erdőket kell létrehozni, melyek túlélik a klímaváltozás negatív hatásait és valóban erdő lesz belőlük.
A 2026-os költségvetés kiadásainak mindössze 6%-a számít zöldnek, messze elmaradva az EU 30%-os klímacéltól.
A klímaváltozás hatásai, a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése egyre komolyabb kihívások elé állítják a gazdálkodókat.
A szakemberek szerint a termesztés újjászervezésére van szükség a hazai kajsziültetvényeken.
Nemcsak a sörfogyasztás, a sörgyártás is jócskán visszaesett Magyarországon az elmúlt évtizedekben.
Mamutfenyő a klímaváltozás árnyékában: természetalapú beavatkozással mentik meg Gödöllő ikonikus fáját.
A bogyósok termesztése jelentős átalakuláson megy keresztül Magyarországon, aminek több oka is van.
Hazánkban az elhúzódó csapadékhiány miatt egyre súlyosabb problémákkal kell számolniuk a gazdálkodóknak.
Egy friss kutatás szerint világszerte évente mintegy 320 millió fa pusztul el villámcsapás következtében.
A klímaváltozás és az arra való felkészülés nem csak az erdőkre, az erdőgazdálkodásra is kihat.

Az élelmiszerek eltarthatóságát a csomagoláson feltüntetett dátumok jelzik, ám ezek kizárólag a bontatlan, sértetlen csomagolásra vonatkoznak.
Az élelmiszeripar és a gasztronómia folyamatosan változik, és ezzel együtt nő a kereslet az eredeti alapanyagokat helyettesítő termékek iránt.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
Csak Magyarországon 8-9 millió csokimikulás talál gazdára, miközben az alapanyagot jelentő kakaóbab termelése egyre nagyobb kihívásokkal küzd.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.