Így védekezz a szőlőperonoszpóra ellen: mutatjuk, mit és hogyan csinálj
A szőlő szüret előtti növényvédelme során az egyik legfontosabb feladat a megelőzés.
A szőlő szüret előtti növényvédelme során az egyik legfontosabb feladat a megelőzés.
A klímamodellek szerint a következő évtizedekben általánosságban szárazabb nyarak várhatnak ránk, amelynek számos negatív következménye lehet.
A kullancslegyek egyre gyakoribb jelenléte figyelhető meg a hazai erdőkben, ami a túrázók számára növekvő kellemetlenséget okoz.
A vízmegtartás a legfontosabb nemzetstratégiai, biztonságpolitikai és szuverenitásvédelmi kérdéssé vált.
A szakértők szerint fel kell készülni arra, hogy Magyarország lassan mediterránabb jellegű térséggé válik.
Az idei körülmények az illatosabb fajtáknak kedveztek, tiszta ízű, jó zamatú borok születhetnek idén.
Már a 2 millió tonnát sem éri el a zöldség-gyümölcs termés, egyre kevésbé vagyunk képesek hazai termelésből kiszolgálni a hazai fogyasztást.
Korán kezdődött a szüret a szekszárdi borvidéken, ahol a klímaváltozás miatt már augusztus közepén megkezdték a korai szőlőfajták betakarítását.
Az időjárás ma már nem egy távoli, elméleti kockázat, hanem napi realitás a magyar mezőgazdaságban.
A klímaváltozás miatt veszélyes vírust terjesztő kullancsok telepedhetnek meg Magyarországon a jövőben.
Az idei nyárban különösen figyelemre méltó, hogy a Velencei tó vize 30 egymást követő napon maradt 24 °C felett, ami a megfigyelések történetében eddig csupán egyszer fordult elő.
Az árupiac a nagyjátékosok terepe, de egy-egy szélsőséges esemény még őket is meglepheti.
Az állategészségügyi járványok és az időjárási szélsőségek miatt óvatosabb a mezőgazdaság.
A klímaváltozás következtében hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap a hőstressz, melynek negatív gazdasági hatásait az állattenyésztésben is tapasztalhatjuk.
A felelősségteljes előrelátás és a tervezés során olyan erdőket kell létrehozni, melyek túlélik a klímaváltozás negatív hatásait és valóban erdő lesz belőlük.
A 2026-os költségvetés kiadásainak mindössze 6%-a számít zöldnek, messze elmaradva az EU 30%-os klímacéltól.
A klímaváltozás hatásai, a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése egyre komolyabb kihívások elé állítják a gazdálkodókat.
A szakemberek szerint a termesztés újjászervezésére van szükség a hazai kajsziültetvényeken.
Nemcsak a sörfogyasztás, a sörgyártás is jócskán visszaesett Magyarországon az elmúlt évtizedekben.
Mamutfenyő a klímaváltozás árnyékában: természetalapú beavatkozással mentik meg Gödöllő ikonikus fáját.

A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.