A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Közös Agrárpolitika (KAP) Hálózatának Zöld Támogató Egysége egy, a vízbiztonság témáját fókuszba helyező EU CAP Network találkozón vett részt Máltán. A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen a mediterrán szigetország a természetes édesvízkészletek terén a világ egyik leghátrányosabb helyzetű régiója. Az alacsony csapadékmennyiség mellett a párolgás rendkívül magas. Az ország több vizet veszít, mint amennyit kap. A legutóbbi, extrém száraz hidrológiai év nyomán Málta éghajlatát hivatalosan is sivatagi osztályba sorolták. Ez a helyzet úttörő vízgazdálkodási megoldások bevezetésére kényszerítette a helyieket.
A máltai stratégia alapja a települési szennyvíz újrahasznosítása. A helyi tisztítóüzemekben a legmodernebb, helytakarékos membránbioreaktoros technológiával szűrik a vizet. Ezt követően a sók és mikroszennyezők eltávolítása érdekében fordított ozmózist is alkalmaznak. Ezzel a többlépcsős eljárással naponta közel 9000 köbméter kiváló minőségű vizet állítanak elő. Ez a víz már a legérzékenyebb kultúrák, például az eper és a paradicsom öntözésére is biztonságosan használható. A gazdák elektronikus kártyával működő vízkivételi pontokon keresztül jutnak az öntözővízhez. Ez a rendszer drasztikusan visszaszorította az illegális kútfúrásokat és a talajvíz túlhasználatát.
A tisztított víz mezőgazdasági hasznosítására kiváló példa egy helyi mintagazdaság, ahol zárt rendszerű, hidropóniás eljárással termesztenek salátaféléket. Az elpárolgott víz pótlására a közeli telepről származó, megtisztított szennyvizet használják. Ez a módszer kiemelkedően hatékony. Míg szabadföldi körülmények között egy kilogramm saláta előállításához átlagosan 250 liter víz szükséges, ebben a rendszerben 20 liter is elegendő.
Magyarországon a tisztított szennyvíz mezőgazdasági felhasználását szigorú uniós előírások szabályozzák. Jelenleg csak a humán élelmiszerlánctól független, úgynevezett "D" minőségi osztályba tartozó víz használata engedélyezett. Ez a kategória ipari növények, energiaültetvények és vetőmagkultúrák öntözésére alkalmas. A máltaihoz hasonló fordított ozmózisos technológia hazai bevezetése egyelőre nem lenne gazdaságos a magas energiaigény és a visszamaradó koncentrátum kezelési nehézségei miatt. Ugyanakkor a meglévő jogi keretek között is találunk már sikeres hazai kezdeményezéseket.
Taksony határában például egy 40 hektáros nemesnyár-erdőt öntöznek helyben tisztított szennyvízzel. A fák természetes szivattyúként működve párologtatják el a nedvességet. Ez a folyamat hűti a környezetet, megköti a port, és látványosan növeli a helyi élővilág sokszínűségét. Hasonló, sávos árasztásos technológiával működik egy 18 hektáros, biomassza célú energiaültetvény is Dunavarsányban.
A hazai agrárium jövője és versenyképessége szempontjából elengedhetetlen, hogy a vizet körforgásban tartsuk. A tisztított szennyvízre többé nem hulladékként, hanem stratégiai erőforrásként kell tekintenünk. A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályok miatt a hagyományos felszíni és felszín alatti vizek használata már nem elegendő. Jelenleg a legköltséghatékonyabb lépés a hazai szabályozásnak megfelelő "D" osztályú víz felhasználásának bővítése. Ebből a rendelkezésre álló mennyiségnek ugyanis ma még csupán töredékét, mindössze 1-2 százalékát hasznosítjuk. A növekvő aszálykitettség azonban hosszú távon indokolttá teszi a további lehetőségek vizsgálatát is. Értékelni kell, hogy a szigorú élelmiszer-biztonsági és egészségügyi kockázatok mérlegelése mellett miként lehetne a magasabb minőségi osztályú vízújrahasznosítást is beépíteni a hazai gyakorlatba.
