Tisztított szennyvízzel mentenék a Velencei-tavat? Itt a szakértők véleménye
A Velencei-tó vízpótlására természetes és mesterséges megoldásokat vizsgálnak, köztük a tisztított szennyvíz bevezetését is.
A Velencei-tó vízpótlására természetes és mesterséges megoldásokat vizsgálnak, köztük a tisztított szennyvíz bevezetését is.
Emberi vizelet lehetne a szintetikus műtrágyák alternatívája - a talajbaktériumok nem ellenkeznek.
Bánkon új, térségi eleveniszapos biológiai szennyvíztisztító telep létesül, és bővül a szennyvízcsatorna-hálózat.
Hazai szennyvíztisztítók mikroműanyag-méréseinek eredményeit mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián.
A szennyvíz a szigeteletlen aknán keresztül beszivároghat a talajba és azon keresztül eljuthat a növénybe is.
A tisztított szennyvíz kulcselem lehet a jövőben az agrár- és vízgazdálkodásban.
Többféle megoldás is létezhet az egyre nagyobb gondot jelentő vízhiány kezelésére?
Emberi hatásokra komoly változásoknak indult a magyar tenger, hiszen az elmúlt fél évszázadban a konyhasó mennyisége a vízben az ötszörösére nőtt.
A legfrissebb előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének fele vízhiányos területen fog élni.
Évi több ezer milliárd forintot spórolhat Magyarország a szennyvíz újrahasznosításával.
Fontos támogatást kap a hazai élelmiszeripar.
Hazai vállalatok újítják meg a Zöld-foki Köztársaság vízgazdálkodását.
A folyóinkban már ott van a mikroműanyag.
A köztársasági elnök egy online konferencián beszélt erről.
2020. április 3-ig nyújthatók be a támogatási kérelmek.
A kistelepüléseken.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.