Miután a víz a Balaton medrében megáll, az oldott szén-dioxid lassan egyensúlyba kerül a levegőben lévővel, és számos kémiai reakció eredményeként kalcium-karbonát (mészkő) csapódik ki a vízből. A Zalából és a tavat tápláló vízfolyásokkal érkező vízből évente átlagosan 85 ezer tonna mészkő válik ki a tómederben. Ez az évente akár csak fél milliméterrel vastagodó réteg, amit a köznyelvben iszapnak nevezünk, valójában kalciumból és magnéziumból álló üledékes kőzet, mely egy idő után - de nem a közeljövőben - fel fogja tölteni a tó sekély medrét - írja az Infostart.

Eldurvult a helyzet a Balatonnál: falánk kártevők jelentek meg a tóban

Lépni kell a Balatonnál a nagyobb rajokban, fekete labdaként úszó kártevők miatt.

Vörös Lajos ökológus, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa elmondta, hogy a Balaton vizének összetételét a tihanyi intézetben közel száz éve vizsgálják, mivel 1927 óta rendelkeznek adatokkal. A szakember kiemelte, hogy az emberi hatások miatt igen drámai a helyzet a tónál, hiszen az elmúlt 50 évben a konyhasó mennyisége a vízben az ötszörösére nőtt. Ez azt jelenti, hogy egyre sósabb a víz, amit 50 év múlva már a fürdőzők is észre fognak venni. Fontos, hogy a nátrium-kloridról, tehát a konyhasóról beszélünk, a sótartalom növekedésében pedig a télen végzett jégmentesítő útszórásoknak éppúgy szerepe van, mint a parti beépítéseknek. Az épületekből és a burkolatokból a korrózió a tóba mosódik, ráadásul a mezőgazdasaságban használt káli műtrágya és a háztartások tisztított szennyvize is a "tengerben" köt ki.

A nemzetközileg elfogadott osztályozás szerint édesvízben az összes sótartalom felső határa 500 milligramm literenként, ilyen volt a Balaton vize a huszadik század közepéig, de napjainkban ez az érték megközelíti a 700 mg/litert, és egyelőre ez a növekvő tendencia töretlennek látszik.A vízibolhák és gerinctelenek már megszenvedik ezt. Ez nem azt jelenti, hogy kihalna a tó, hiszen tudjuk, hogy a természet mindig mindenhez alkalmazkodik. A hetvenes-nyolcvanas években rendkívüli algaszaporodás volt a Balatonban, az algák mennyisége háromszorosan túllépte az egészségügyi határértéket

- vélekedett Vörös Lajos.