Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Az amerikai szőlőkabóca viszonylag új jövevény a hazai élővilágban, de megjelenése komoly aggodalmat váltott ki a szőlőtermesztők körében. A fajt 2006-ban észlelték először Magyarországon, Zala megyében a Lenti és Letenye környéki szőlőültetvényekben, majd néhány éven belül megjelent a Balaton-felvidéken, a Villányi- és Szekszárdi borvidéken, valamint az Északi-középhegység egyes szőlőterületein is - írja közleményében a Klímapolitikai Intézet.
A kabóca maga apró, alig pár milliméteres rovar, amely a szőlő levelein és hajtásain él. Közvetlenül ritkán okoz komoly kárt: szívogatása legfeljebb a levelek sárgulását vagy torzulását idézheti elő. Az igazi veszély azonban nem maga a rovar, hanem az a kórokozó, amelyet terjeszt: a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma. Ez a kórokozó a szőlőben súlyos tüneteket vált ki: a levelek idő előtt elszáradnak, a hajtások nem fásodnak be, a fürtök elszáradnak, a tőkék pedig fokozatosan elpusztulhatnak.
Sokan hajlamosak a klímaváltozást okolni az új kártevők megjelenéséért, ám ebben az esetben nem a melegedő éghajlat az ok. Az amerikai szőlőkabóca Észak-Amerikából származik, és az ember közvetítésével került Európába. Valószínűleg szőlővesszők, oltványok vagy más szaporítóanyagok szállításával jutott át a kontinensre az 1950-es években, először Franciaországban és Olaszországban bukkant fel. Innen terjedt tovább a nemzetközi növénykereskedelem révén, mígnem elérte a Kárpát-medencét is.
Magyarországon a kabóca gyorsan megtelepedett, mivel a meleg, száraz nyarak és a szőlőmonokultúrás ültetvények ideális életfeltételeket kínálnak számára. Az állat petéi a vesszők kérgében telelnek át, így a szaporítóanyaggal könnyen új területekre kerülhet. A lárvák tavasszal kelnek ki, és már fiatal koruktól képesek a fitoplazma terjesztésére.
A védekezés nem egyszerű, különösen az ökológiai szőlőültetvényekben, ahol a növényvédő szerek köre korlátozott. A biotermesztők elsősorban megelőző módszerekkel, például a fertőzött tőkék eltávolításával, a kabóca életciklusának követésével és célzott, időzített kezelésekkel tudják mérsékelni a kártételeket. A szakemberek szerint a kabóca teljes felszámolása gyakorlatilag lehetetlen, de a terjedése lassítható és kordában tartható. A legfontosabb eszköz a szigorú növény-egészségügyi ellenőrzés, a szaporítóanyagok vizsgálata, valamint a gazdák folyamatos tájékoztatása és sajnos akár az ültetvények teljes megsemmisítése hosszú évekig tartó újratelepítés nélkül.
Az amerikai szőlőkabóca tehát nem a klímaváltozás „terméke”, hanem az emberi kereskedelem mellékhatása, egy apró, észrevétlen potyautas, amely mára komoly kihívást jelent a magyar szőlő- és borkultúra számára.
