Beindult a szezon: egyre több magyar ültet ilyen növényeket a kertjébe
Több mint 17 millió színes tasakos zöldség- és virágvetőmag talál gazdára az idei szezonban.
Több mint 17 millió színes tasakos zöldség- és virágvetőmag talál gazdára az idei szezonban.
A konyhakertek előnye, hogy friss, szezonális termények állnak rendelkezésre, ezáltal pedig csökkenthető a háztartás ökológiai lábnyoma.
Csaknem 200 hektárnyi kiskert művelését segítette idén a Felzárkózó települések program.
Konyhakertet kialakítani sokkal egyszerűbben is lehet, mint azt gondoltad volna.
A termőföldek ára csak úgy nő itthon, viszont vannak olyan területek, melyek évről évre csak fogynak.
A házikertek művelésének nagy szerepe van az élelmiszerbiztonság megteremtésében.
Húsz év alatt a konyhakertként művelt területek mérete 102 ezer hektárról 3,1 ezer hektárra csökkent hazánkban.
Az amaránt a disznóparéj nevű gyom nemesített közeli rokona, leginkább gabonaként ismert, pedig a kiskertekben is termeszthető.
Elbeszélgettünk a mesterséges intelligenciával a konyhakertekről, és rengeteg hasznos tanácsot kaptunk.
Azoknak sem kell lemondani a kertészkedésről, akik nem rendelkeznek saját kerttel, megoldást jelenthetnek az úgynevezett városi közösségi kertek.
Itt vannak a friss számok, ezekből a földekből van a legkevesebb az országban.
Nincsen könnyű helyzetben az, aki termőföldet venne vagy bérelne.
Egy napsütötte ablakpárkány, néhány betartandó tipp és már kész is.
A járványhelyzet sem csökkentette a magyarok kertészkedési kedvét.
Nem mindennapi történet.
Ahol van egy kis napfény, oda ehető növényt is tehetünk.
Ez a közösség és a generációs hidak építésében is hasznos kezdeményezés.
2020 a biodiverzitás éve lesz A legszebb konyhakertek programban.
Egyre nagyobb az érdeklődés az ország legszebb konyhakertjei iránt
Kevesebb szántó, több gyümölcsös.

A terményáraktól, az egyes szektorok jövedelmezőségétől és a kiírt támogatásoktól függ a gazdák gépbeszerzési hajlandósága.
Már 2025 nyarán látni lehetett, hogy gyülekeznek a sötét felhők a tejágazat fölött.
A Bászna-ügy, a klímaváltozás és a talaj kizsigerelése is komoly veszélyt jelenthet sok gazdálkodónak.
42 millió helyett csak 27 millió nőt és gyermeket értek el az UNICEF élelmezési programjai a finanszírozás befagyasztása miatt.
A klímaváltozás alkalmazkodásra, a korábbi bevett módszerek minél gyorsabb újragondolására kényszeríti a magyar mezőgazdaságot.