A fertőzött szarvasmarha-állomány mellett a sertéseket is le kell ölni Rábapordányban.
Facebook-posztban reagált Bóna Szabolcs a rábapordányi száj- és körömfájás kitörés hírére.
Már a hatodik farmon ölik le megelőzésképp az állatokat Szlovákiában a száj- és körömfájás vírus miatt.
A Komárom-Esztergom vármegyei városban a hírek hallatán rendkívüli testületi ülést hívtak össze, hogy megtudják, miért Bábolnát választották a hatóságok.
A mostani járványhelyzet rámutatott, hogy szükség lenne a hatósági állatorvoslás megerősítésére itthon.
Jelentősen eltér egymástól a magyar és a szlovák eljárásrend a nem fertőzött fogékony állatfajtákat illetően.
Nagy István szerint, ha nem vigyázunk, a teljes magyar állatállomány kipusztulhat a száj- és körömfájás járvány miatt.
Száj- és körömfájás: az állatorvos szerint a vakcinázott és a betegségen áteső állatok is időzített bombák
Megdöbbentő, mennyi összeesküvés-elmélet terjed a betegséggel kapcsolatban a közösségi médiában.
Az Állatorvostudományi Egyetem rektora elmondta: a száj- és körömfájás nem gyógyítható és komoly fájdalmakkal jár az állatoknak.
Baranya vármegyét is elérte a madárinfluenza, újabb szigorú intézkedéseket vezetett be az országos főállatorvos.
Az Amerikai Egyesült Államokban először mutatták ki a H5N1 madárinfluenza jelenlétét egy sertésben.
Több államban is elpusztultak a madárinfluenzával fertőzött szarvasmarhák Amerikában.
Újabb Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei településen mutatták ki a hatóság szakemberei a madárinfluenzát.
Újabb német gazdaságban mutatták ki a magas patogenitású madárinfluenza jelenlétét a hatóságok.
Újabb vármegyében igazolták a magas patogenitású madárinfluenza jelenlétét a szakemberek.
Újabb két vármegyében azonosították a magas patogenitású madárinfluenza jelenlétét Magyarországon.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is megjelent a magas patogenitású madárinfluenza.
A vegyszereknek ellenálló, rákszerű paraziták okoznak borzalmas pusztítást az izlandi halállományokban.
Három új madárinfluenzás esetet is igazolt az állategészségügyi hatóság Skóciában.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.