Megjelent az Agro Napló novemberi száma: erről nem érdemes lemaradni
Az Agro Napló legfrissebb számában számos érdekességgel és hírrel találkozhatnak az olvasók.
Az Agro Napló legfrissebb számában számos érdekességgel és hírrel találkozhatnak az olvasók.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – VII. rész
II. rész
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatójával, dr. Herczegh Andrással beszélgettünk.
Ne feledjük a fű, illetve a fű-here-lucerna keverékek jelentik a szarvasmarhák természetes táplálékát.
A termelők gazdaságosan, a környezetet és az egészséget kímélő fajtákat termeszthetnek.
A KITE Zrt. 2025. október 7-8-án rendezte meg őszi szántóföldi bemutatóját Nádudvaron.
A közös munka középpontjában továbbra is a mikrobiológiai készítmények értékelése áll.
Már a csapadékosabbnak hitt tájak sincsenek biztonságban, az egész agrártermelés hullámzik.
Hamarosan kiderül, hogy 300-400 ezer hektáron milyen növény kerül a kukorica helyére.
Kutatásban, oktatásban és a mezőgazdasági termelésben is jelentős versenyelőnyt jelent.
Az Európai Unió többéves pénzügyi keretének tervezetében jelentős átrendeződés várható.
Megrázó részletek: pszichológust hívott dolgozóihoz a fertőzött rábapordányi marhatelepet irányító Bóna Szabolcs.
Kedvező együttállás született, rég áhított fejlesztések valósulhatnak meg itthon.
A biomassza nem csak a mi és állataink élelme, hanem energiává alakítható anyag, ugyanakkor a hozzáférése társadalmi, gazdasági és környezeti következményekkel jár.
A mezőgazdaságban nemcsak a nitrogénműtrágyák kijuttatása, de azok hasznosulása is egyre fontosabb kérdés.
Nincs más lehetőség, fokozni kell a járványvédelmi intézkedéseket és erősíteni kell a folyamatokat.
Elemzésekkel, pályázati tanácsadással és AI-asszisztenssel segítené az MBH a termelőket.
Folyamatosan növekvő érdeklődés és kereslet övezi a cirkot, amely Európában és Magyarországon is komoly kitörési lehetőséggel kecsegtet.
December 2-4-én rendezi az Agrárszektor Konferenciát a Portfolio Csoport Siófokon.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.