Októberbe léptünk, ezzel együtt folyamatosan növekszik a Hortobágyon állomásozó darvak száma.
A nyár eleji hőség virághullást, valamint jelentős arányban kis méretű és deformált gyümölcsöket okozott a franciáknál.
Továbbra is a dinnye és a paradicsom áll a nyári zöldség-gyümölcs toplista élén az országban.
Az 1991-2020-as átlaghoz képest országos átlagban 1,2 fokkal alakult magasabban a nyár középhőmérséklete.
Mára elérte a keleti tájakat a lehűlés, a keddi hidegfront mögött szép lassan beúszott az őszi hideg levegő.
Meg vannak számlálva a szeptemberi nyár órái, ami még az ország délkeleti felén tart ki.
A szeptemberi forróság közepette hétfőn 2 tizeden múlt a melegrekord Magyarországon.
A legfrissebb előrejelzések szerint még egészen a jövő hét közepéig tarthat ki a nyár.
Franciaországban 8%-kal kisebb őszibaracktermést takarítottak be a tavalyinál, így összesen 217 ezer tonna lett az eredmény.
Franciaország: 6%-kal marad el az idei körtetermés az előző évitől
Hétvégén a szinte zavartalan napsütésben megnőnek a maximumok, vasárnap délen a 30-33 fokot is elérhetjük.
Strandbüféket, fesztiválokat és fagyizókat vizsgált a fogyasztóvédelmi hatóság itthon.
Kedden egy hidegfront még átrobog fölöttünk, majd hétvége felé előoldali helyzet határozza meg időjárásunkat.
Az európai Copernicus megfigyelőközpont közzétett adatai szerint 2025 augusztusa volt a harmadik legmelegebb, amit valaha mértek a Földön.
A kormányhivatalok és a Nébih szakemberei július 15. és augusztus 30. között több mint 350 ellenőrzést tartottak.
A Balaton vízszintje kritikusan alacsony szintre süllyedt az idei aszályos nyár következtében.
A hetedik legmelegebb és a nyolcadik legszárazabb nyár volt az idei 1901 óta Magyarországon.
Az előrejelzések szerint az elkövetkező napokban várhatóan még nem fog beköszönteni az ősz hazánkba.
A nyár első két hónapja jól alakult, augusztusban azonban a hűvösebb idő miatt visszaesett a kereslet a dinnye iránt, így az árak is csökkentek.
Egy kis odafigyeléssel az első lehűlések után is gyönyörű és életteli lehet a kertünk.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
