A nyári hőségben a komposztálás egyik legfontosabb feltétele a megfelelő nedvességtartalom, amire a legtöbb kerttulajdonos egyáltalán nem gondol. Pedig a kiszáradt komposztban szinte leáll az élet, a lebontó szervezetek működése lelassul, az értékes szerves anyagok átalakulása pedig akár hetekre vagy hónapokra is megakadhat. A forró, csapadékszegény nyarakon nemcsak a veteményest és a virágágyásokat kell öntözni, hanem a komposztálót is. Egy kevés víz sokszor többet ér, mint bármilyen komposztgyorsító készítmény.
Filléres trükk a kertbe: sokan már ezt használják a drága talajjavítók helyett
A komposztban is élő szervezetek dolgoznak
A komposztálás egy biológiai folyamat. Baktériumok, gombák, apró talajlakó élőlények és más mikroorganizmusok bontják le a növényi maradványokat humuszban gazdag anyaggá. Ezek az élőlények azonban csak akkor tudnak megfelelően működni, ha elegendő nedvesség áll rendelkezésükre. Amennyiben a komposzt teljesen kiszárad, a mikroorganizmusok aktivitása jelentősen visszaesik, egy részük nyugalmi állapotba kerül, mások elpusztulnak. Ilyenkor hiába kerülnek újabb zöldhulladékok a komposztálóba, a lebomlás szinte megáll. A nyári napsütés különösen a nyitott vagy fekete falú komposztálókban okoz problémát. A belső hőmérséklet akár 50-60 Celsius-fok fölé is emelkedhet, miközben a nedvesség gyorsan elpárolog. Sőt ez a hőmérséklet már önmagában is gátolja a komposztálásban részt vevő élő szervezetek munkáját. Ezért a fekete komposztálókat főleg, de a többit is nyáron tartsuk árnyékban, vagy árnyékoljuk, hogy ne melegedjen túl. Miért fekete színű akkor sok komposztáló? A fekete szín „gyűjti a meleget” ami kora tavasszal, késő ősszel és télen pont hasznos (csak nyáron nem), hisze ezekben az évszakokban pont melegebbre van szükség ahhoz, hogy a folyamatok működjenek.
Milyen legyen a komposzt nedvessége?
A jól működő komposzt nem tocsog a vízben, de nem is porzik. A kertészek gyakran egy egyszerű módszerrel ellenőrzik az állapotát: vesznek egy marék komposztot, összenyomják a tenyerükben, és figyelik, mi történik. Ha a kupac egyben marad, de nem csöpög belőle víz, akkor megfelelő a nedvességtartalma. Ha szétesik és porzik, túl száraz. Ha pedig víz folyik ki belőle, akkor túl nedves. Nyáron különösen fontos ezt rendszeresen ellenőrizni, mert egy hosszabb hőhullám alatt néhány nap alatt is jelentősen kiszáradhat a komposzt belseje.
Nem elég locsolni, jól is kell összeállítani a komposztot
A megfelelő nedvesség önmagában még nem garantálja a gyors lebomlást. Legalább ilyen fontos a komposzt összetétele is. A siker kulcsa a szénben gazdag, úgynevezett barna anyagok és a nitrogénben gazdag zöld anyagok megfelelő aránya. A barna összetevők közé tartoznak például a száraz falevelek, az aprított gallyak, a szalma vagy a kartonpapír, míg a zöld anyagokat a frissen levágott fű, a zöld növényi maradványok, a gyomok és a zöldség-gyümölcs hulladékok jelentik. Ha túl sok a száraz, barna anyag, a komposzt nehezen indul be, különösen akkor, ha még vízhiány is társul hozzá. Ha viszont túl sok a friss fű vagy más nitrogéndús növényi rész, a halom levegőtlenné válhat, kellemetlen szagok jelenhetnek meg, és a rothadás veszi át a lebomlás helyét. Éppen ezért érdemes minden friss zöld rétegre valamennyi száraz növényi maradványt is tenni, így a komposzt szerkezete lazább marad, a levegő könnyebben átjárja, és a mikroorganizmusok is hatékonyabban dolgozhatnak.
Az öntözés módja is fontos
A kiszáradt komposztra nem célszerű egyszerre nagy mennyiségű vizet ráönteni. A száraz anyagok ilyenkor gyakran lepergetik a vizet, amely egyszerűen kifolyik a komposztáló oldalán anélkül, hogy a belsejébe jutna. Sokkal jobb megoldás kisebb adagokban öntözni, lehetőleg locsolókannával vagy finom permettel, majd a komposztot kissé átforgatni. Így a nedvesség egyenletesebben oszlik el, és a száraz részek is fokozatosan újra átnedvesednek. Különösen hasznos lehet esővízzel öntözni, amely természetesebb összetételű, és a legtöbb kertben könnyen összegyűjthető.
A rendszeres forgatás felgyorsítja a folyamatot
Sokan hónapokig hozzá sem nyúlnak a komposzthoz, pedig a rendszeres átforgatás legalább annyira fontos, mint a megfelelő nedvesség. Az átmozgatás során oxigén kerül a halomba, amely nélkülözhetetlen az aerob lebontó baktériumok számára. Emellett a szárazabb külső részek a nedvesebb belső rétegek közé kerülnek, így egyenletesebbé válik a lebomlás. Nyári időszakban már két-három hetente történő átforgatás is jelentősen felgyorsíthatja a komposzt érését. Ha a megfelelő nedvességet, a kiegyensúlyozott szén-nitrogén arányt és a rendszeres levegőztetést egyszerre biztosítjuk, a komposztálás folyamata látványosan felgyorsul. A jól kezelt komposzt akár néhány hónap alatt sötétbarna, morzsalékos, földillatú anyaggá alakulhat, amely kiváló talajjavítóként használható a veteményesben, a gyümölcsfák alatt vagy a dísznövények körül. A nyári időszak tehát nemcsak a kert öntözéséről szól.
A komposztáló is folyamatos gondoskodást igényel, hiszen benne élő szervezetek milliói dolgoznak azon, hogy a kerti és konyhai hulladékból értékes humusz képződjön. Egy kis odafigyeléssel, némi vízzel és időnkénti átforgatással jelentősen lerövidíthető a komposztálás ideje, miközben jobb minőségű, tápanyagban gazdag komposzt kerülhet vissza a kert talajába.
