A legtöbb térségben a felső talajréteg kellően átnedvesedik, ami elősegíti a nyári kapás növények korai fejlődését.
Bár a 75 éves hőmérsékleti rekord nem dőlt meg, azért nyári nappal zárult a húsvéti időszak.
Vasárnap az Alföldön és a Kisalföldön a hőmérséklet a 25 Celsius-fokot is elérte.
Az óraátállítás idén sem tűnik el, mert az uniós tagállamok nem tudtak megegyezni a téli vagy nyári időszámításról.
Napközben gyorsan melegszik a levegő, a csúcshőmérséklet eléri a 21-27 fokot, legmelegebb délen lesz.
A forrást az említett országok azon mezőgazdasági termelőinek kártalanítására szánják.
A nyári aszály- és árvízkárok kezelésére is meg kell nyitni az uniós mezőgazdasági válságtartalékot.
A mérések kezdete óta ez volt a legmelegebb nyár Magyarországon, 2,7 fokkal volt melegebb, mint korábban.
Ahol tegnap még kitartott a nyár, ott most már 10-14 fokkal mérhetnek kevesebbet.
Élelmiszerlánc-biztonsági szempontból kedvezőek az idei nyári tapasztalatok
Végzetes pusztítást végzett a földeken az időjárás, már egy jelentősebb eső sem segítene.
A szakemberek a 224 ellenőrzésből mindössze 6 esetben tapasztaltak hibát és indítottak eljárást.
A vöröshagyma nagybani piaci átlagára már alacsonyabb, mint két évvel ezelőtt az osztrákoknál.
A nyári hőségben kiemelt fontosságú az élőállat-szállítások fokozott ellenőrzése.
A 13 ellenőrzött készítmény közül 8 kifogástalannak bizonyult, 5 terméknél a csomagolás kapcsán állapítottak meg hibát a szakemberek.
A metszésről hallva sokaknak csak a téli – tavaszi metszés jut eszébe, de a nyári zöldmetszés egyes gyümölcsfajok esetében még hangsúlyosabb.
A WHO szerint a szélsőségesen magas hőmérsékletek miatt gyakoribbá válnak a krónikus betegségek.
A pénteken érkezett hidegfront miatt a hétvégére mérsékelt nyári hőmérséklet várható.
A nyári szezonális ellenőrzés-sorozat célterületei között idén is szerepeltek a balatoni vendéglátóhelyek.
A délkelet-európai exportpiacok megnyílása miatt nem csökkent tovább a hagyma ára az osztrák piacokon.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.