A kisajátított ingatlanok csak átmenetileg válnak állami tulajdonú ingatlanokká, később árverésre, azaz új magántulajdonba kerülnek.
A sokszor nagy létszámú tulajdonosi kört gyakran bonyolult, elhúzódó eljárások érintik, de van már jogi eszköz a problémák ellen.
Mit kell tudnia a magánerdő tulajdonosoknak a többlethasználati megállapodáson alapuló erdőgazdálkodásról?
Vis maior oka lehet az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során bekövetkező területméret-csökkenés is.
Az Agrárminisztérium egyik fő célja továbbra is az osztatlan közös földtulajdon felszámolása.
Január 1-jén lép hatályba az új törvény Magyarországon, több módosulásra is lehet számítani.
Erőfeszítések és kérdőjelek árnyékában a hazai földpiac.
Módosultak a bekebelezésre vonatkozó rendelkezések.
Új lendületet kaphatnak a zöldmezős fejlesztések.
Utánajártunk néhány kérdésnek.
Tanácsadással is segítik a gazdaságos méretű erdőtulajdonok kialakulását.
Január 1-jén lép hatályba az erről rendelkező törvény.
A kormány pár héten belül tisztázza az osztatlan közös tulajdon felszámolását.
A régen várt törvényt ellenszavazat nélkül fogadta el az Országgyűlés.
Mostantól viszont országosan is megszüntetik az osztatlan tulajdont.
A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
