A kisajátított ingatlanok csak átmenetileg válnak állami tulajdonú ingatlanokká, később árverésre, azaz új magántulajdonba kerülnek.
A sokszor nagy létszámú tulajdonosi kört gyakran bonyolult, elhúzódó eljárások érintik, de van már jogi eszköz a problémák ellen.
Mit kell tudnia a magánerdő tulajdonosoknak a többlethasználati megállapodáson alapuló erdőgazdálkodásról?
Vis maior oka lehet az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során bekövetkező területméret-csökkenés is.
Az Agrárminisztérium egyik fő célja továbbra is az osztatlan közös földtulajdon felszámolása.
Január 1-jén lép hatályba az új törvény Magyarországon, több módosulásra is lehet számítani.
Erőfeszítések és kérdőjelek árnyékában a hazai földpiac.
Módosultak a bekebelezésre vonatkozó rendelkezések.
Új lendületet kaphatnak a zöldmezős fejlesztések.
Utánajártunk néhány kérdésnek.
Tanácsadással is segítik a gazdaságos méretű erdőtulajdonok kialakulását.
Január 1-jén lép hatályba az erről rendelkező törvény.
A kormány pár héten belül tisztázza az osztatlan közös tulajdon felszámolását.
A régen várt törvényt ellenszavazat nélkül fogadta el az Országgyűlés.
Mostantól viszont országosan is megszüntetik az osztatlan tulajdont.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
