Pásztorok és legelők nemzetközi éve a Néprajzi Múzeumban, mutatjuk, miket érdemes tudni róla.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Pásztoroló legeltetést végző és villanykerítésben, legelőkertben tartott állományok gazdái egyaránt aggodalommal tekintenek az előttük álló időszakra.
A nyárlőrinci tutajos laktató és finom étel, bográcsban pofonegyszerű elkészíteni hétköznapi hozzávalókból.
A Magyar Ebfajták Szövetsége szerint van tizedik magyar fajta, a Magyar Pumi Klub szerint nincs.
Komoly lehetőségek állnak a hazai juhágazat előtt, éppen ezért az Agrárminisztérium felülvizsgálatot tartott.
Fontos kérdések merültek fel a pásztorkodás jövőjéről a második alkalommal megrendezett szakmai fórumon.
Jöhet a mudi, puli és border collie LEGO figura?
Van olyan román gazda, aki Bangladesből hoz pásztort az állatai mellé.
A tenyésztők tehetetlenek, kocsi helyett helikopterrel kutatják a csordákat.
Tovább bővül a nemzeti parkok kínálata a fejlesztéseknek köszönhetően.
Érdekes kutatás látott napvilágot.
Óriási fennakadás lett egy román pásztor miatt.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
