Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Továbbra sincsenek könnyű helyzetben a magyar méhészek, de idén még az időjárás is alaposan kifogott rajtuk.
A nyugati piacon egyre drágább a hagyományos méz, a méhekkel készített méz drága kézműves különlegességé válhat.
A tudatosabbá váló táplálkozás eredményeként az elmúlt tíz évben hazánkban is nőtt a mézfogyasztás.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
Megszületett az uniós szintű megállapodás az ukrán gabonaimport tilalom ügyében, itt vannak a részletek.
Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.
Hiába kiváló minőségű az idén készített magyar méz, nem pörög a felvásárlás, de a kivitel se.
Megjósolni sem lehet, meddig lesznek elegendőek az idei mézkészletek.
100-szor annyi repcemézet termelünk, mint amennyi elfogy nálunk.
Idén tavasszal már takarmányozni kellett a méheket, hogy életben maradjanak.
Idén komoly harc várható az akácmézért.
A fogyasztás viszont növekedett.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
