A tavalyi rekord után tovább nőtt a fokozottan védett kerecsensólymok költőállománya Magyarországon.
A kerecsensólyom hazánk egyik legikonikusabb madara, egyes elképzelések szerint ez lenne a magyarok totemállata, a turul.
Több ezer madár népesíti be a Biharugrai-halastavakat a Körös-Maros Nemzeti Park területén.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület jelentése szerint rekorddal zárult a 2024-es kerecsensólyom év Magyarországon.
Az alig 10 grammos jeladók segítségével minden eddiginél pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mi történik a fiatal sólymokkal.
Több mint száz biztonságos műfészek üzemel már itthon a Dunántúlon és Pest megyében.
Idén januárban 21. alkalommal szervezték meg a hazánkban telelő sasok, sólymok és egyéb ragadozó madarak éves számlálását.
Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve megrendezi az Országos Sasszinkront.
A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben, az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel.
Újabb európai uniós projekt segíti a kerecsensólymok védelmét az Észak-Alföldön.
Elképesztő!
Világszerte pusztulnak a ragadozó madarak.
Sokan közülük védett, fokozottan védett fajok voltak.
Új szellemi kulturális örökségek kerülhetnek az UNESCO listájára.
Vadásznapot rendeztek Csongrádon.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
