Veszélybe kerülhet sokak kedvenc itala: az íze is teljesen megváltozhat
A klímaváltozás senkinek és semminek sem kegyelmez, és ez a gin esetében sincsen másként.
A klímaváltozás senkinek és semminek sem kegyelmez, és ez a gin esetében sincsen másként.
A 2024-es, gyakran extrém időjárási viszonyok bizony sok növénynél hagytak nyomot, de nem csak a hazai gyümölcsösökben.
Magyar kezdeményezésre kötelező lesz százalékosan feltüntetni a mézek származását az EU-ban.
Mennyire számítanak hazainak azok az élelmiszerek, amelyeket nap mint nap fogyasztunk?
Komoly források állnak a magyar méhészek rendelkezésére az idei nehézségek leküzdésére.
Február óta zajlik a külföldi sertéshús célellenőrzése.
A magyarok többsége hajlandó többet fizetni a hazaiért.
2021-től további termékeknél kell feltüntetni a származási országot.
Újabb termékeknél kell majd feltüntetni a boltokban, hogy honnan származnak.
A tudatos vásárlói magatartást erősíti az Agrárminisztérium.
Január 15-től hatályos az új rendelet.
Termőhely-azonosítási rendszert fejlesztenek.

A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.